|
|
|
| Előadó: | Fluorid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
ref. 2x:
Megtekerem joe-mat, elfelejtem minden gondomat
Visszatérő képek, lángban égő igaz gondolat
Egy mozzanat, ami könnyen elvarázsol
Elmúlik az élet, eltűnik lángunk a parázsból
És most itt maradtam egyedül, csak a reggelt várom
Lelassult az idő, száll az álmom ezüstszánon
Sűrű füstben, flesselek egy árok partján
A nap is felkel lassan, most már csak enyém a látvány
Ahogy a természet feléled, ahogy a virágok kinyílnak
Ezer színnel törnek elő, kápráznak, szabadba hívnak
Mc-k új sorokat írnak, fújnak, szívnak, fikát kapnak
Megtesznek mindent egy célért, élnek és halnak
Igaz érzéseket adnak át egy albumon, egy dalban
Ujjlenyomatukat hagyják fenn, itt már jártam
Ebben a szürke világban, újabb sztiki a szájban
Szavaim egymásba olvadnak, mint Brazilok a karneválban
Rímekkel táncot jártam, forró szenvedélyem, vágyam
Elégettem életem, elégtem a parázsban
Sárga napsugárban megtaláltam, amire vártam
Eleget tudok, eleget hallottam, eleget láttam
refrén 2X
Mo, Mo, Mondd a tisztelet hol van?
Mo, Mo, Miért álljak én is a sorban
Sárban, porban, bűnöm bánom (ssz) elszívott álom
Fut a történet két szálon, mit gondolok, hozzádvágom
Szépen lassan szól a zajban, kézzel megfoghatatlan
De hallod, érzed, látod és nyomokat hagy az agyban
Ami ócska volt elhagytam, sorokat sorba raktam
Ez olyan mint a média, csak nem úszik a szarban
Ahogy a hideg télnek vége, jön a nyár és zöld lesz minden
Ne pazarold az időt, érezd jól magad a színben
Magasabb szellemi szinten, freestyle-battle szól a ringben
Ma minden jó lesz, menni fog, ezt már sokszor elhittem
Halálos adag a szívben, vigyázz, elkap az érzés
A rádió, a tévé csak felesleges szájtépés
Ahol mindenki izmos és senkinek nincsen gondja
Te azt se tudod mit szeretsz, neked az újság mondja
refrén 2x
Forró délutánok, mexikói dallamok
Két ezüstlánnyal oldalamon hosszú útra indulok
Most megmutatom mit tudok, ha végeztem elballagok
Speedy Gonzalesnek még egy utolsó joe-t passzolok
Napsugarakon kapaszkodok, a felhőket kiradírozom
Az eget kékre festem, nevem arannyal belegravírozom
Az időt megállítom, hogy mosolyod mindig lássam
Sugárzó napfényben teljesül amire vártam
Mégis néha úgy érzem, sok ez már nekem, ennyi elég
Szarnék a világra, ennél feljebb emelkednék
Ha ezt akartad, tessék, fórumokon, chateken
Három perc alapján ítélő, anonim, te névtelen
Témát lezártam, végeztem, én nem neked csinálom
Megkövezhettek, savazhattok, akkor is így látom
Szóval jól figyelj, barátom, ne vedd nagyképűségnek
De a netes spanokkal együtt tehetsz egy szívességet!
A 2019-es A Dalban és szintén abban az évben a Petőfi Zenei Díjkiosztón is az év dalszövegírója elismerést kapta. Majd eddigi pályafutását megkoronázva 2022-ben is a legjobb dalszövegírónak választották Szepesi Mátyást, ezúttal az Artisjus döntnökei. Saját együttese, a Konyha mellett számtalan produkciónak alkotott illetve jelenleg is ír. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen körülmények között szokott dalszöveget szerezni, milyen impulzusok érik, és mik a praktikái.
Szepesi Mátyás-dalszövegek itt.
- Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Artisjus-díjat kapsz?
Szürreális volt, nem akartam elhinni. Nagyon sokáig minimális szakmai visszajelzést kaptam, aztán három év alatt szinte minden díjat megkaptam, időm sem volt álmodozni róla. Nagyon jól esik természetesen, volt bennem először egy kis félelem, hogy mostantól nehezebb lesz bármit leírni a saját elvárásaim miatt, de az azóta eltelt időben szerencsére inkább azt látom, hogy önbizalmat adott, kevesebbet görcsölök mint régen.
- Mennyire könnyen vagy nehezen szülöd meg a dalszövegeket? Vannak praktikáid?
Nagyon vegyes a kép, volt szöveg ami öt perc és volt ami tizenkét év alatt készült el.
Praktikák és hipotézisek mindig jönnek és mennek, most ami nagyjából egyezik minden folyamatban, hogy igyekszem ösztönös pillanatokból kiindulni és próbálok nem leírni semmit "tisztán agyból" - az a logika, amivel a hétköznapokban működök, az a dalszövegben unalmas és erőltetett.
- Mi volt a legkülönlegesebb szituáció, amikor a múzsa homlokon csókolt?
Fú. Chat-ablakban lógva, filmnézés, sétálás vagy autóvezetés közben, turnébuszban ülve - ezek furának hathatnak, de sokat elmondanak az ihlet természetéről. Ami még nekem is meglepő volt: edzőterem öltözőjében, gyereket iskolába kísérve, parkolás (!!!) közben.
- Mit tehet egy jó dalszövegíró? Sok tartalmat fogyaszt, verseket olvas annak érdekében, hogy minél több inspiráció érje, vagy épp fordítva, hogy ne érje túl sok külső befolyás?
Örök kérdés. Szerelmem költő és író, ő inkább az utóbbi módszer híve, én inkább az előzőé. Az írásra vonatkoztatva egészen pontosan azért veszek elő újra és újra bizonyos szövegeket (dalokat, verseket, ad absurdum rapszövegeket, filmes dialógusokat) hogy emlékeztessem magam, mi az a színvonal, ami alá nem megyünk, amitől az érzéseim vagy a belső logikám nem téríthet el, akkor is ha utóbbiak szerint kerek lett, amit leírtam. Egyébként meg azért fogyasztok kultúrát, mert anélkül nem tudok élni, vagy legalábbis nem gondolom, hogy érdemes.
- Számtalan példa van arra, akár nagy költőink, akár kortárs szerzők esetében, hogy nehéz körülmények között születtek maradandó alkotások. Tényleg nagyobb inspirációt jelent, ha "borús az ég", mint amikor "süt a nap"?
Abszolút, több dolog miatt is. Egyrészt ilyenkor olyan dolgokat élünk át, amiket ritkán, másrészt - ezzel összefüggésben - amikor az emberekben érzelmek dúlnak, távolabb kerül a valóságtól, ami a legfontosabb kulcs az íráskor. Harmadrészt van Bereményi Gézának az a gondolata, amit nagyon szeretek, nem fogom tudni pontosan idézni: "Ha valamit nem tudsz megoldani az életedben, oldd meg egy dalban".
- Szerinted kik a jó dalszövegírók, és miért? Tudnál példát itthon és külföldön, indoklással?
Én azokat szeretem, akik számomra, mint "hétköznapi, érző" ember számára is átélhető dolgokat írnak úgy, hogy a szöveg/nyelvhasználatukkal saját, felismerhető, izgalmas világot teremtenek. Nagyon sok mindenkit szeretek, azzal a fenntartással, hogy nem minden szerző minden szövegét szeretem, ilyenkor sokszor döntenek szubjektív szempontok is - pl egy téma engem érdekel-megérint-e vagy nem. Legnagyobb kedvenceim: Bérczesi Robi, Beton.Hofi, Kiss Tibi, Beck Zoli, nem magyarok közül pedig Ani DiFranco.
- Nem mondhatok le magamról címmel nemrégiben dallal, és hozzá forgatott klippel jött ki a Konyha. Mi ihlette a dalt?
Egy átmeneti személyes krízishelyzet, amikor hónapok érzelmi munkáját láttam a kukában landolni. A végleges szöveg fókusza nem ez lett teljesen, de sokszor van az a pont, amikor a már megszületett szövegrészlet - jelen esetben a refrén – elkormányozza a folytatást a valóságtól, ami nem is baj, mert olyat mint a valóság, úgysem lehet írni (meg minek).
- Hogyan alakul a Konyha élete a következő hónapokban?
Hálistennek sűrűn, az elmúlt években sem unatkoztunk tavasztól őszig és úgy néz ki idén még több koncertünk lesz a szezonban. Emellett a hatodik lemezünk írásának hajrájában vagyunk, jelen állás szerint júniusban stúdióba vonulunk, ősszel kiadjuk és bemutatjuk az új albumot. Munkacímünk egy darabig "Madridi gép" volt, ez nemrég "Elveszíteni hoztam"-ra változott. Hangzásilag visszatérünk a korai nyersebb világunkhoz, ezzel párhuzamosan zeneileg viszont egyszerre lesz érettebb és kísérletezőbb, bekerült sok soulos-jazzes akkord és apró finomság.
