Előadó: | Sub Bass Monster |
---|---|
Album: | Sub Bass Monster |
Megjelenés: | 2006 |
Hossz: | 3:47 |
Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Sub Bass Monster |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
RAPfrén:
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
RAP1:
Haver hát ez fura, meg üt a guta,
Mert az égvilágon mindenki kivan, mint a kutya!
És ez rád is átragadt, ne is tagadd,
A parányi planétánk a dühtől dagad
A felszínek alatt, meg bújik a harag,
De akad pillanat, hogy jön, lát és harap
Egy fenevadat farag, belőled a düh,
Majd úgy eltűnik, mint szőr közt a tetű.
Nem válogat, és ha van áldozat,
Nem vár sokat, jöhet a kárhozat.
Jöhet akár kiegyensúlyozott, nyugodt,
Vagy szerény, a végén úgyis maga lesz a rém.
Én, Te, vagy Ő, legyen az férfi vagy nő,
Ezzel mindenki fertőzhető.
És ki tudja honnan, de lassan meg fogan,
S a roham végezetül, agressziót szül…
RAPfrén:
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
RAP2:
Elég egy apró szó, ami „baszottul” bánt,
Vagy egy hatalmas szopatás, mit neked szánt.
Na de mind ez egyre megy, mert a lényeg,
Mint egy féreg a döghúst úgy emészt el a méreg,
A düh, a harag, az indulat, a bosszú,
Ez egy kutya mind, a lista piszok hosszú.
És az összes habzó szájjal várja, hogy prédája
Arra járva magát felkínálja…
Ha valaki rád dudál: -Egyből ugrasz!
Vagy sorban eléd áll: -Egyből ugrasz!
Vagy mindegy mit csinál: -Egyből ugrasz!
Hiszen hogyha irritál: -Egyből ugrasz!
Az klassz, na hát most tombolhatsz.
Nincs szer haver, amitől egyből lehiggadsz
Na de ne hidd azt, hogy köddé válnak
Mert vannak dolgok, amik haragot táplálnak
A rossz ízű szájak, a dolgok, amik fájnak
A hírek, vagy az árak, amik az egekbe szálnak,
Az elfojtott bánat, vagy a valótlan vádak,
És a hűtlen társak, aki csendben átvágnak…
RAPfrén:
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
RAP3:
Nagy levegő, belégzés, számolás négyig,
De semmit nem enyhít, az egész egy nagy tévhit.
Az izmok megfeszülnek, a szív duplán dobban,
Az eddig felgyülemlett harag most kirobban.
Nyomban fel lobban a gyűlölet máglya lángja,
A testet átjárva hajtja igába…
Hiába küzdenél, hiába álnál ellen,
Mert meg nem retten, szétáramlik a testben.
A száj szitkokat szór szüntelenül, szerte szét,
Két kéz, könyörtelenül kettékaratéz.
A láb lelkesen lóbálva lendül, és nem tűr meg
Pár lábon belül, senkit maga körül
De nézd csak a vihart, mi hetekig kitart,
Függetlenül, hogy milyen nagy port kavart.
A végén meg enyhül, és elcsendesül
A harag is egy vihar csak a testen belül…
RAPfrén:
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Nem vagyok ideges fő a nyugalom,
A helyzet kezelhető, de mégsem én uralom…
Lehet, ellenkezhetnék „óóóó”, de minek,
Hisz nincs mit tenni, hogyha szétbasz az ideg!!!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana