|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Isten hozott... ...ördög vihet |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély...
Egy csillag felettem, és ne félj...
Verse 1.:
Egy hong-kongi akciófilmet is kentertbe ver K 76, na meg Budapest,
a Happy End-et ne keresd,
bár megvannak a szerek, hogy fájdalmad tompítsd,
csak ne sikíts soha,
pár apró szoba titka ritka, mint a legál biznisz,
nekem ne habisztizz, vár nálunk az uniós sültkrumpli, kóla, hangposta,
bár az utca meredekebb, mint Kambodzsa,
arcokat taposva felszállhatsz a magasba, hogy onnan zuhanj a mélybe,
a pia számlára a játék vére zárdák homályos folyosóin,
ahol Istentől rejtve baba arcú lányok félholtra verve,
nekik egy belevaló pedofil is maga a Messiás lenne,
a nagyim ezt soha nem hitte, vakon bízott a világban, hitét Isten adta,
s mikor ziláltan megérkeztem, úgy éreztem, minden s mindenki ellenem,
Ő tudta mi kell nekem, ha látta volna, hogy ezrek tapsolnak, még ha nem is értik,
biztos büszke lenne, és a mai napig felrémlik a mosoly, mellyel nyugalmat táplált belém,
bár hályogos szemén 93 év után a Földön,
ha bajom volt, mindig rögtön ugrott, csak Ferike számított,
kristálytiszta emlékképem, ahogyan ásított,
és álomra szenderült,
a szeretet ott került a szívembe, örökre!
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Verse 2.:
Megrémiszt, hogy kellek neked, de még inkább, hogy kellenél,
a saját szívem ellenfél egy életen át tartó meccsen,
a magamfajta látszólag megszeppen, de itt bent folytonos a szélvihar,
és hogy mi van: pár lejárt sztori,
zokogni kéne, de épp Te vagy őrangyalom,
ki elrepült a végtelennél távolabb,
és ahogy más albumba képeket, én számokat írok,
postagalambként eresztem utánad,
bár tudom, utáltad romantikus vénám,
de majd egyszer nézz rám, és láss igazán engem, ne azt, akit szeretnél,
a szemem többet ér, mint ezer oldalnyi életrajz,
a kín, a harc, a gondolat, az érzés, minden ötlet, amit félbehagysz,
minden lánc, amivel behálóztál, minden átok, amit rám hoztál, csupán rossz álom már,
ahogy a Halál sem vicces, de mikor eljön értem, spicces fejjel szeretnék a képébe nevetni,
és érezni, ahogy a másodperc százada alatt pereg le a filmem,
a hitem, bűneim, vágyaim, és minden, amit elértem bezárva egyetlen pillanatba,
a legédesebb érzéssel vegyítve,
mikor az a fura déja vú kerít be,
mégis páran hisznek bennem,
ha majd el kell mennem, erre emlékezz egyedül,
hogy élt valaha egy srác, aki minden éjjel megkergül...
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Verse 3.:
A rap, akár a szél: meg nem foghatom, de érzem,
a részvétel izgat csupán, kevés volna bármilyen érem, hogy visszavonuljak, és babérjaim fényesítsem napjaim számolva,
hiszen amíg marad rím és ötlet, addig lesznek könnyek, köztük fájdalom,
sorok, köztük értelem,
és én küzdök, nincs félelem a szótáramban,
melyet sokak által ismeretlen szlengek terelnek az el nem fogadott felé,
pedig úgy falom a lényeget a beat-ek közé, mint Pelé a labdát,
vagy ahogy egy brazil járja a szambát,
engem valaki vagy rühell vagy szeret,
harmadik szelet nincsen,
talán mert a kozmosz sötétje tűzijáték lelkem bugyraihoz képest,
és két Pest is kevés volna kiverni belőlem, hogy felőlem,
mert a véleményem tartom, akár a pókerben a tétet,
és pár tett néha többet ér, mint ezer,
a sok lezser gyerek, kit a Világ nevel ilyenné -
Isten ments, hogy bármelyik szereressen, buta cél volna ez, folyton rájövök,
mikor pár kölyök megerősíti a statisztikám,
mely kedvem tartja pórázon,
'98 óta pofázom, de nem bántam meg egyetlen mondatot sem,
rajtam a sok irigy szem,
pedig én is csak egy szem vagyok
Isten állatkertjének vályújában...
Refrén:
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék!
Mindig volt, mindig lesz, mindig legyen egy esély,
egy csillag felettem, és ne félj,
ha bárki vagy bármi bántana,
én még Veled a halálom előtt se félnék...!
Az idei év legizgalmasabb zenei eseményeiként két férfi operapop csapat, az Il Divo és az Il Volo is fellép Budapesten
Az Il Volo november 14-én az MVM Dome-ban, az Il Divo pár hónappal hamarabb, június 25-én szintén ugyanott. A két együttes annyira hasonlít egymásra, hogy könnyű összetéveszteni őket. Ugyanazt a zenei műfajt képviselik, hasonló nevük van, lenyűgöző férfi harmóniákat és nemzetközi stílust mutatnak be. Azonban jelentős különbségek is vannak köztük.
Az Il Divo a popera műfajban a klasszikus operai drámaiságot és érzelmi mélységet hangsúlyozza
Fotó: Il Divo
Tobzódhatnak idén a popera rajongók, hisz két nagy kedvenc, a műfaj két legnagyobb képviselője is fellép Budapesten
Köztük sok a hasonlóság, így a forma, a műfaj, mi több, mindketten szerepeltek az "American Idol" műsorban, és jó kapcsolatot ápolnak Barbra Streisanddal is.
Bár minkét csapat neve hasonlóan cseng, jelentésükben nagyban különböznek. Míg az Il Divo név jelentése "isteni előadó" vagy "a díva férfi megfelelője", addig olaszul az "Il Volo" jelentése "a repülés". A két név utalhat arra, hogy az Il Divo hangjai érettebbek, az Il Volo inkább fiatalos lendületet és frissességet hoz a műfajba. Különbség a két együttes közt az énekesek nemzetiségében is van.
Az Il Volo tagjai mind olasz fiatalok: Gianluca Ginoble (bariton), Piero Barone és Ignazio Boschetto (tenorok), akik a popera műfajának egyik legkiemelkedőbb képviselői, és a Három Tenor örökségét viszik tovább.
Az Il Volo fiatalos lendületet és frissességet hoz a műfajba
Fotó: Il Volo
Az Il Divo egy Egyesült Királyságból származó énekegyüttes, azonban különböző nemzetiségű tagokból áll: egy svájci, egy francia és két Egyesült Államokból származó énekes alkotja a formációt, egyikük Steven LaBrie, aki a korábbi oszlopos tag, Carlos Marín tragikus halálát követően vált a csapat népszerű baritonjává.
Stílusukban az Il Volo inkább a klasszikus operai hagyományokat modern popos köntösbe bújtatja, fiatalos lendülettel és könnyed crossover stílussal.
Az Il Volo muzsikáját itt tudod meghallgatni.
Ők a klasszikus és a pop zene finom, ízléses keverékét adják, a crossover műfaj egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként. Míg az Il Divo a popera műfajban a klasszikus operai drámaiságot és érzelmi mélységet hangsúlyozza, érettebb vokális előadásmóddal.
Az Il Divo hangzása tehát inkább a nagyszabású, érzelmes operai előadásmódot ötvözi a popzene elemeivel, így a klasszikus zene és a pop közötti határokat egyensúlyozza.
Hallgass bele az Il Divo zenéjébe itt.
Ha ezek után is még akadnak kérdések, a legjobb, ha mindkét koncertet megtekintjük idén Budapesten, mert az megkérdőjelezhetetlen, hogy az Il Divo és az Il Volo népszerűsége is az egekben szárnyal, és felejthetetlen élményt nyújtanak mindketten. Június 25-én az Il Divo, november 14-én pedig az Il Volo, mindketten az MVM Dome-ban.
Fotók: koncertpromo.hu
