|
|
|
| Előadó: | V.I.Ny.O. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kardos Péter Csongrádi Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy tubus fekete festék,
A testem melletted fekszik,
Mára már eleget ettél,
Engem tán nem is szerettél.
Én vagyok a kosz a párkányon,
Én vagyok a toll a párnádon,
Én vagyok a vér a testedben,
Az enyém ez a kéz a kezedben.
Én ölelem át a telet,
Én olvasztom fel a jeget,
Az én szavam hatalom,
Enyém ez a fej a hasadon.
Egy tubus vörös festék,
A hajadba kenték,
Lángok egy őszi bálban,
Rád hiába vártam.
Én ölelem át a telet,
Én olvasztom fel a jeget,
Az én szavam hatalom,
Enyém ez a fej a hasadon.
Én vagyok a festék a szemeden,
Én vagyok az anyajegy a kezeden,
Én leszek a padlóra dobott ruha,
És én lihegek itt hozzád bújva.
Egy tubus lila festék,
Ha a szemembe néznél,
Felhoket látnál éjjel
Csókolózni szenvedéllyel.
Én vagyok a festék a szemeden,
Én vagyok az anyajegy a kezeden,
Én leszek a padlóra dobott ruha,
És én lihegek itt hozzád bújva.
Én repítem a sötétben a vágyat,
Én terítem le neked az ágyat,
Én hozom a napra az estét,
De TE csak bújj hozzám szótlanul,
ha mégis eltévednék.
Egy tubus sárga festék,
Veled nem változnak az esték,
Halott vágyak sikolya elszáll,
Ha elhagysz, már nem olyan nagy kár.
Én vagyok...
A végére fehér festék,
Hogy meghaljanak az eszmék,
S mint a blúzod ujja,
Tiszta lesz minden újra.
A Túl mélyebb, súlyosabb felhangja után a Veskó jóval könnyedebb, vidámabb hangulatot hoz: egy egykori Wesselényi utcai lakás világát idézi meg, amely legendás buliközpontként üzemelt.
Kétszáz házibuli egy éve alatt? Inspiráló közeg volt
- Egy év alatt nagyjából kétszáz házibuli volt. A fél város tudta a kapukódomat, és egy idő után már nem is kellett hívni senkit. Jöttek maguktól. Imádtam. De annak is örülök, hogy a csúcson abbahagytuk. Annak meg pláne, hogy túléltük - mesélte Agócs Márton a Wesselényi utcai lakásról.
A Veskó megszületése is hasonlóan spontán volt, mint maga a korszak, amit megidéz: egy születésnapi hétvégén, Pécsen pattant ki belőlük az ötlet.
- A Veskó refrénje volt az egyik vázlat, és ez annyira megtetszett Bakának – leginkább azért, mert vidám –, hogy reggelre dal lett belőle. A szöveg, a zene, a szerkezet pár óra alatt kigurult. Tényleg igazi ajándék - fogalmazott a zenész.
A dal refrénjének kulcsa egyszerű, de őszinte
- Szeretlek! Mármint ennyit jelent a refrén. A kísérlet lényege az volt, hogy le lehet-e írni ezt a mondatot nem, vagy legalább kevésbé közhelyesen egy dalszövegben. Remélem, sikerült! - fűzte hozzá Agócs Márton.
A dalt itt tudod meghallgatni.
A Veskó klipje a Dugattyúsban forgott egy éjszakán és egy délelőttön át
Stílszerűen ott, ahol a zenekarhoz és a dalhoz méltó módon csak egyetlen koncepció uralkodhatott: buli, bulizás. A dal és a klip a zenekar hamarosan megjelenő nagylemezének újabb előfutára, amelyet december 6-án az Akvárium Klubban mutat be élőben az Artúr Rambo.
