|
|
|
| Előadó: | Anton |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Romhányi József |
|
Ránki György |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | bohókás, feldolgozás, nyár, nyári, romantikus, szerelmes, történetes, vicces, vidám [+] |
Oly gyakran játsza a szomszéd,
Nagy hanggal e kis lemezt,
Áthallik ordítva onnét,
A közfal csak vékony gerezd.
Elűzi reggel az álmom,
Este sincs egy percnyi csend,
Pár órát nappal kell hálnom,
És akkor is fülemben cseng.
Refrén:
Párizsban szép a nyár,
A Grand Boulvard fényárban áll,
Sétára vár a Szajna-part,
A kis Polett is épp arra tart.
Kezében rózsaszál,
Az a csöpp szája már csókra áll,
Hiszen oly régen várja a szép Pierre,
Csókot is érdemel.
Szomszédom meghívott egyszer,
Hallgassunk együtt zenét,
Feltett egy lemezt, mit kedvelt,
Bár nyomban roppanna szét!
Egy lett az ötlet a tettel,
Ráültem, kettérepedt,
Erre egy új példányt tett fel,
Mert ebből ő többet is vett.
Refr…
A Kis Polett még mindig sétál,
S Pierre még mindig rá vár,
Érjen már véget a szép nyár,
A partot lepje a sár.
Csókolják meg végre egymást,
Béreljen Pierre szobát,
Adjon a pap rájuk áldást,
Mert én nem bírom már tovább.
Refr…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
