|
|
|
Suhan az éj, elkerül az álom,
A kicsi szobában, ha ragyog a nyár,
Üzen a szél, hogy valaki sír még,
Hogy valaki hív még, hogy valaki vár.
Benéz a holdsugár az ablakon szelíden,
S én halkan hallgatom a régi dalt fájó szívvel.
Refrén:
Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom,
Nincsen abban semmi, hogy önről álmodom.
Fehér selyemben jött felém a csókok éjjelén,
Rám mosolygott könnyedén, s oly boldog voltam én.
Rózsa virult az ágyon, csók tüze gyúlt a szájon,
Arca virult, hozzásimult, s a rózsa mind lehullt.
Nevet a fény a tavaszi réten,
A nap szívében a szerelemért,
A szeme tüzét, ha nagyon imádom,
Ott ragyog az ágyon, s ez nekem elég.
Reggelre elrepül, de este újra vár rám,
És addig itt marad a parfümje a gyűrött párnán.
Refr…
