Előadó: | Bilicsi Tivadar |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Garai Imre |
Garai Imre |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Kuplé |
Címkék: | Keressük! |
Legkisebbik lányom, a szöszi Évi,
állatkertbe vitte el apukát.
Jókat kérdez ő ott az elefántnál,
hadd mondom el néhány buti szavát:
„Apu! Hogy megy be, az a nagy elefánt
az oroszlán barlangjába?
Apu! Hogy megy be, az a nagy elefánt,
hogyha meghívják teára?
Ha csak ormányát dugja be a buta,
az egy kész könnyelműség:
mire felszívta a teáját,
leharapták rég az ormányát.
Van-e pótormánya őneki?
Apu, mondd meg, nahát!
Apu! Hogy megy be, az a nagy elefánt
az oroszlán barlangjába?
Apu! Hogy megy be, Apu hogy megy be?
Apu mondd meg már nahát!
Apu mondd meg már nahát!”
Szépen mondom, én ezt nem tudom, kérlek.
Édes kislány, kérdezz valami mást!
Erre Éva elkezd keserűn sírni,
S mással kezdi most az óbégatást:
„Apu! Pincébe, hogyan megy a zsiráf,
hogyha fát kell hozni, néki?
Ugye erszényes az a kenguru ott?
Az egy új erszény vagy régi?
Az a kis medve, mikor halat eszik,
kell-e hozzá szódavíz?
Mi a kedvence a szilvaíz,
vagy frissen megfőtt tejbegríz?
Ugye spenótot ő sem szeret?
Apu mondd meg nahát!
S főleg hogy megy be az a nagy elefánt
az oroszlán barlangjába?
Apu hogy megy be? Apu hogy megy be?
Apu mondd meg már nahát!
Apu mondd meg már nahát!”
Ajka kérdez, mint a motolla, gyorsan.
Egyszer mégis elfogy a türelem.
Hallgass Évám! Most hadd felelek néked,
hallgass énrám, édes kisgyerekem!
Éva! Pincébe sose megy a zsiráf,
sose kell fát hozni néki.
Ezt egy jó kislány, hogyha idefigyel,
hát azonnal meg is érti.
Sose hordoz pénzt az a kenguru ott,
ugye, érted Évikém?
A medvének nem kell szilvaíz,
sem a frissen megfőtt tejbegríz.
Mire Éva így szól: „Értem én,
csupán azt nem értem még:
Apu hogy megy be az a nagy elefánt
az oroszlán barlangjába?
Apu hogy megy be? Apu hogy megy be?
Apu mondd meg már nahát!
Apu mondd meg már nahát!”
A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.
Az EJI jelentős erőforrásokat mozgósít a jogdíjak begyűjtése mellett a jogosultak beazonosítására is. A szükséges adatok hiánya miatt ugyanis előfordul, hogy előadók kimaradhatnak a felosztásokból.
A korábban nem azonosított felvételek között nagy számban vannak olyanok, amelyeket az érintett előadók nem regisztráltak határidőn belül, illetve hiányos vagy téves adatokkal szerepelnek a felhasználói adatszolgáltatásokban.
Az EJI alapelve, hogy jogdíj nem maradhat kifizetetlenül
Az egyesület szakemberei összetett informatikai eljárásokkal és egyéni kutatási módszerekkel dolgoznak a jogdíjak kifizetéséhez hiányzó információk beszerzésén.
Az EJI hangfelvételi adatbázisának bővítése eredményeként az idén lehetővé vált a filmzenei jogdíjak széles körű felosztása is: az úgynevezett főcím-, és vége főcímzene elkészítésében közreműködő előadóművészek között a felosztási szabályzat szerint az eredeti főszereplő jogdíjának megfelelő összeget kell felosztani, a háttér, illetve betétzene elkészítésében közreműködő előadóművészek között pedig hangfelvételenként összesen egy-egy eredeti szereplőre eső jogdíjat osztottak fel.
Az EJI munkaszervezete folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását, amelyet idén várhatóan júniusban a hangfelvételeket, szeptember végén pedig az audiovizuális jogdíjakat illetően tervez lezárni.
Fotó: illusztráció/Freepik