|
|
|
| Előadó: | Béres Zoltán |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Béres Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
suttogás: anyukám anyukám anyukám most figyelj anyukám
mesélő: kedves rádiónéző gyerekek most figyeljetek ... elmondok mostam egy olyan mesét ami a Béres Répa Zoli bácsival esett meg. az a címe a falubéli mulató. így szól e...
A faluban sok a lyány,
és én nem vagyok puhány
Felpróbálnám majdnem mindet,
mert a rudi mindig viszket
Kell egy lyány de izibe,
legyen ez a Gizike
Gyere Gizi szívem, te
ülj belé az ölembe.
refr:
Hejj, ez a falubéli mulató csuda jó,
Ropja ezt az aprónép, s nagyapó, nagyanyó
Rakott szoknya mellénykével, ez a népi viselet,
Vérbőségem van,mert itt a kikelet, rutyutyuty
Arra jön a Marika,
orrában a karika,
gyere Mari gyerekem,
hátulról is szeretem,
ott van még a Julika,
csipkés az ő bugyija,
megfizetem cefetül,
ha a Juli beleül
refr.
Hajj de nagy a vigalom,
mire mindet megrakom
Elbántam egy pár kislánnyal,
Jön az apjuk vasvillával
Menekülök bizonyám,
nálam ez már hagyomány,
amikor meleg a talaj,
Újfaluba megyek hamar.
Refr.
kislyány: Szerbusz! Hát velem mi lesz?
Hát a hangja alapján,
ez még bizony gyereklyány,
De ha mégis halacska,
majd a horgot bekapja.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
