Előadó: | Ihász Gábor |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Horváth Károly |
Ihász Gábor |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Július volt, forró nyár, mikor útra keltem.
Pénteken, vagy szombaton már arra nem emlékszem.
Hosszú volt az út előttem, az adott reményt,
Hogy végre három napon át csak Veled leszek én.
Ismeretlen városok, lustán alvó rétek.
Néhány kopott benzinkút, már homályos képek.
Hosszú volt az út előttem, de az adott reményt,
Hogy végre három napon át csak Veled leszek én.
Kisautóm felkavarta az országút porát,
Robogott velem hegyen-völgyön, és éjszakákon át.
Sietett hisz tudta jól, hogy aznap este még,
Vársz reám, és Te adsz majd vacsorát.
Vársz reám, és Te adsz majd vacsorát.
Hosszú volt az út előttem, de az adott reményt,
Hogy végre három napon át csak Veled leszek én.
Hogy három napon át csak Veled leszek én.
Július volt, forró nyár, csodálatos emlék.
És ha egyszer újra hívnál, biztos elindulnék.
Hosszabb lenne már az út, ezt letagadni kár,
Hiszen a kisautóm, és én sem vagyok a régi már.
A kisautóm és én sem vagyok a régi már.
Hosszabb lenne már az út, ezt letagadni kár,
Hiszen a kisautóm és én sem vagyok a régi már.
A kisautóm és én sem vagyok a régi már.
A kisautóm és én sem vagyok a régi már.
A régi már.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.