Előadó: | Imperfectum |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Gégény István |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Mikor gyermek voltam, gyermekként színes álmokon át
éreztem, úgy kerestem a szépség illatát.
Dalolni vágytam, zengeni minden madár dalát.
De hangom igaz szóra sehol nem talált.
Az évek szálltak, szálltam én is új utak felé,
elestem és újra felálltam, színed elé.
Most már látom, kicsinységem az égig fel nem ér.
Ma is kereslek, s úgy kérlek, nyújtsd karod felém!
Tükör által, homályban ér hozzám a Fény.
Hit, remény és szeretet a célhoz elkísér.
De legnagyobb a szeretet, én hozzá tartozom.
Tőle kaptam életem, s most egészen visszaadom.
És ha angyalszóval ébreszt majd a hajnali fénysugár
Tudom, a béke otthonában örök boldogság vár
A szeretet nem múlik el,
csak csendesebben szól, engedelmes lesz.
Szívemet, ha megnyitom, hozzám költözik.
Soha nem hagy el A szeretet nem múlik el.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.