|
|
|
| Előadó: | Kékszakállú herceg vára (opera) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Balázs Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
REGÖS PROLÓGUSA
Haj regö rejtem
hová, hová rejtsem...
Hol, volt, hol nem:
kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?
Ím szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk,
pillás függönye fent:
Hol a színpad:
kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?
Keserves és boldog
nevezetes dolgok,
az világ kint haddal tele,
de nem abba halunk bele,
urak, asszonyságok.
Nézzük egymást, nézzük,
regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk
és csodálkozunk,
urak, asszonyságok.
Zene szól, a láng ég.
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd, ha lement,
urak, asszonyságok.
Régi vár, régi már
az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok.
KÉKSZAKÁLLÚ
Megérkeztünk.
Íme lássad:
Ez a Kékszakállú vára.
Nem tündököl,
mint atyádé.
Judit, jössz-e még utánam?
JUDIT
Megyek, megyek Kékszakállú.
KÉKSZAKÁLLÚ
Nem hallod a vészharangot?
Anyád gyászba öltözködött,
atyád éles
kardot szíjaz,
testvérbátyád
lovat nyergel.
Judit, jössz-e még utánam?
JUDIT
Megyek, megyek Kékszakállú.
KÉKSZAKÁLLÚ
Megállsz Judit? Mennél vissza?
JUDIT
Nem. A szoknyám akadt
csak fel,
felakadt szép selyem szoknyám.
KÉKSZAKÁLLÚ
Nyitva
van még fent
az ajtó.
JUDIT
Kékszakállú!
Elhagytam az apám, anyám,
elhagytam szép testvérbátyám,
elhagytam a vőlegényem,
hogy váradba eljöhessek
Kékszakállú!
Ha kiűznél,
küszöbödné1 megállanék,
küszöbödre lefeküdnék.
KÉKSZAKÁLLÚ
Most csukódjon be az ajtó.
JUDIT
Ez a Kékszakállú vára!
Nincsen ablak?
Nincsen erkély?
KÉKSZAKÁLLÚ
Nincsen.
JUDIT
Hiába is süt kint a nap?
KÉKSZAKÁLLÚ
Hiába.
JUDIT
Hideg marad? Sötét marad?
KÉKSZAKÁLLÚ
Hideg Sötét.
JUDIT
Ki ezt látná, jaj, nem szólna.
Suttogó, hír elhalkulna.
KÉKSZAKÁLLÚ
Hírt hallottál?
JUDIT
Milyen sötét a te várad!
Vizes a fal!
Kékszakállú!
Milyen víz hull a kezemre?
Sir a várad! Sir a várad!
KÉKSZAKÁLLÚ
Ugye, Judit, jobb volna most
Vőlegényed kastélyában:
Fehér falon fut a rózsa,
cseréptetőn táncol a nap.
JUDIT
Ne bánts ne bánts Kékszakállú!
Nem kell rózsa, nem kell napfény!
Nem kell rózsa, nem kell napfény!
Nem kell... Nem kell...
Nem kell...
Milyen sötét a te várad!
Milyen sötét a te várad!
Milyen sötét...
Szegény,
szegény Kékszakállú!
KÉKSZAKÁLLÚ
Miért jöttél hozzám, Judit?
JUDIT
Nedves falát felszárítom,
ajakammal szárítom fél!
Hideg kövét melegítem, a
testemmel melegítem. Ugye
szabad, ugye szabad, Kékszakállú!
Nem lesz sötét a te várad,
megnyitjuk a falat ketten,
szél bejárjon, nap
besüssön, nap besüssön.
Tündököljön a te várad!
KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tündököl az én váram.
JUDIT
Gyere vezess Kékszakállú,
mindenhová vezess engem.
Nagy csukott ajtókat látok,
hét fekete csukott ajtót!
Miért vannak az ajtók csukva?
KÉKSZAKÁLLÚ
Hogy ne lásson bele senki.
JUDIT
Nyisd ki, nyisd ki!
Nekem nyisd ki!
Minden ajtó legyen nyitva!
Szél bejárjon, nap besüssön!
KÉKSZAKÁLLÚ
Emlékezz rá, milyen hír jár.
JUDIT
A te várad derüljön fel,
A te várad derüljön fel!
Szegény, sötét, hideg várad!
Nyisd ki! Nyisd ki! Nyisd ki!
Jaj!
Jaj! Mi volt ez?
Mi sóhajtott?
Ki sóhajtott?
Kékszakállú!
A te várad! A te várad!
A te várad!
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?
JUDIT
Oh, a várad
felsóhajtott!
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz?
JUDIT
Oh, a várad felsóhajtott!
Gyere nyissuk,
velem gyere.
Én akarom kinyitni, én!
Szépen, halkan fogom nyitni,
Halkan, puhán, halkan!
Kékszakállú,
add a kulcsot,
Add a kulcsot, mert szeretlek!
KÉKSZAKÁLLÚ
Áldott a te kezed,
Judit.
JUDIT
Köszönöm, köszönöm!
Én akarom kinyitni, én.
Hallod? Hallod?
Jaj!
KÉKSZAKÁLLÚ
Mit látsz? Mit látsz?
JUDIT
Láncok, kések, szöges karók,
izzó nyársak...
KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a kínzókamra, Judit.
JUDIT
Szörnyű a te kínzókamrád,
Kékszakállú!
Szörnyű, szörnyű!
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?
JUDIT
A te várad fala véres!
A te várad vérzik!
Véres...
vérzik.
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?
JUDIT
Nem! Nem félek.
Nézd, derül már.
Ugye derül? Nézd ezt a fényt.
Látod?
Szép fénypatak.
KÉKSZAKÁLLÚ
Piros patak,
véres patak!
JUDIT
Nézd csak,
nézd csak!
Hogy dereng már!
Nézd csak, nézd csak!
Minden ajtók ki kell nyitni!
Szél bejárjon, nap besüssön,
Minden ajtók ki kell nyitni!
KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tudod mi van mögöttük.
JUDIT
Add ide a többi kulcsot!
Add ide a többi kulcsot!
Minden ajtót
ki kell nyitni!
Minden ajtót
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit mért akarod?
JUDIT
Mert szeretlek!
KÉKSZAKÁLLÚ
Váram sötét töve reszket,
nyithatsz, csukhatsz minden ajtót.
Vigyázz,
vigyázz a váramra,
Vigyázz, vigyázz miránk, Judit!
JUDIT
Szépen, halkan fogom nyitni.
Szépen, halkan.
KÉKSZAKÁLLÚ
Mit látsz?
JUDIT
Száz kegyetlen szörnyű fegyver,
sok rettentő hadi szerszám.
KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a fegyveresház, Judit.
JUDIT
Milyen nagyon erős vagy te,
milyen nagy kegyetlen vagy te!
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?
JUDIT
Vér szárad a fegyvereken,
véres a sok hadi szerszám
KÉKSZAKÁLLÚ
Félsz-e?
JUDIT
Add ide a többi kulcsot!
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit!
JUDIT
Itt a másik patak,
Szép fénypatak.
Látod? Látod?
Add ide a többi kulcsot!
KÉKSZAKÁLLÚ
Vigyázz, vigyázz miránk, Judit!
JUDIT
Add ide a
többi kulcsot!
KÉKSZAKÁLLÚ
Nem tudod, mit rejt az ajtó.
JUDIT
Idejöttem, mert szeretlek.
Itt vagyok, a tied vagyok.
Most már vezess mindenhová,
most már nyiss ki minden
ajtót!
KÉKSZAKÁLLÚ
Váram sötét töve reszket,
bús sziklából gyönyör borzong.
Judit, Judit!
Hűs és édes,
nyitott sebből vér ha ömlik.
JUDIT
Idejöttem mert szeretlek,
most már nyiss ki minden ajtót!
KÉKSZAKÁLLÚ
Adok neked három kulcsot.
Látni fogsz, de sohse kérdezz.
Akármit látsz, sohse kérdezz !
JUDIT
Add ide a három kulcsot!
KÉKSZAKÁLLÚ
Mért álltál meg? Mért nem nyitod?
JUDIT
Kezem a zárt nem találja.
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, ne félj, most már mindegy.
JUDIT
Oh, be sok kincs!
Oh, be sok kincs!
Aranypénz és drága gyémánt,
bélagyönggyel fényes ékszer,
koronák és dús palástok!
KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a váram kincsesháza.
JUDIT
Mily gazdag vagy Kékszakállú
KÉKSZAKÁLLÚ
Tiéd most már mind ez a kincs,
tiéd arany, gyöngy és gyémánt.
JUDIT
Vérfolt van az ékszereken!
Legszebbik koronád véres!
KÉKSZAKÁLLÚ
Nyisd ki a negyedik ajtót.
Legyen napfény, nyissad, nyissad.
JUDIT
Oh! Virágok!
Oh! Illatos kert!
Kemény sziklák alatt rejtve.
KÉKSZAKÁLLÚ
Ez a váram rejtett kertje.
JUDIT
Oh! Virágok!
Embernyi nagy liljomok,
Hűs-fehér patyolat rózsák,
piros szekfűk szórják a fényt.
Sose láttam ilyen kertet.
KÉKSZAKÁLLÚ
Minden virág neked bókol,
minden virág neked bókol,
te fakasztod, te hervasztod, szebben
újra te sarjasztod.
JUDIT
Fehér rózsád töve véres,
virágaid földje véres!
KÉKSZAKÁLLÚ
Szemed nyitja kelyheiket,
s neked csengettyűznek reggel.
JUDIT
Ki öntözte kerted földjét?
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, szeress,
sohse kérdezz.
Nézd hogy derül már a váram.
Nyisd ki az ötödik ajtót!
JUDIT
Ah!
KÉKSZAKÁLLÚ
Lásd ez az én birodalmam,
messze érő szép könyöklöm.
Ugye, hogy szép nagy, nagy ország?
JUDIT
Szép és nagy a te országod.
KÉKSZAKÁLLÚ
Selyemrétek,
bársonyerdők,
hosszú ezüst folyók folynak,
és kék hegyek nagy messze.
JUDIT
Szép és nagy a te országod.
KÉKSZAKÁLLÚ
Most már Judit mind a tied.
Itt lakik a hajnal,
alkony,
itt lakik nap,
hold és csillag,
s leszen neked játszótársad.
JUDIT
Véres árnyat vet a felhő!
Milyen felhők szállnak ottan?
KÉKSZAKÁLLÚ
Nézd, tündököl az én váram,
áldott kezed ezt művelte,
áldott a te kezed, áldott gyere,
gyere tedd szívemre
JUDIT
De két ajtó csukva van még.
KÉKSZAKÁLLÚ
Legyen csukva a két ajtó.
Teljen dallal az én váram.
Gyere, gyere, csókra várlak!
JUDIT
Nyissad ki még a két ajtót.
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit, csókra várlak.
Gyere, várlak. Judit várlak!
JUDIT
Nyissad ki még a két ajtót.
KÉKSZAKÁLLÚ
Azt akartad, felderüljön;
nézd, tündököl már a váram.
JUDIT
Nem akarom, hogy előttem
csukott ajtóid legyenek!
KÉKSZAKÁLLÚ
Vigyázz,
vigyázz a váramra,
vigyázz,
nem lesz fényesebb már
JUDIT
Életemet, halálomat, Kékszakállú!
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit, Judit!
JUDIT
Nyissad ki még a két ajtót,
Kékszakállú, Kékszakállú!
KÉKSZAKÁLLÚ
Mért akarod, mért akarod?
Judit! Judit!
JUDIT
Nyissad, nyissad!
KÉKSZAKÁLLÚ
Adok neked még egy kulcsot.
JUDIT
Csendes fehér tavat látok,
mozdulatlan fehér tavat.
Milyen víz ez Kékszakállú?
KÉKSZAKÁLLÚ
Könnyek, Judit, könnyek, könnyek
JUDIT
Milyen néma, mozdulatlan.
KÉKSZAKÁLLÚ
Könnyek, Judit, könnyek, könnyek
JUDIT
Sima fehér, tiszta fehér.
KÉKSZAKÁLLÚ
Könnyek, Judit, könnyek, könnyek
Gyere, Judit, gyere Judit,
csókra várlak.
Gyere várlak, Judit várlak.
Az utolsót nem nyitom ki.
Nem nyitom ki.
JUDIT
Kékszakállú... Szeress engem.
Nagyon szeretsz, Kékszakállú?
KÉKSZAKÁLLÚ
Te vagy váram fényessége,
csókolj, csókolj,
sohse kérdezz.
JUDIT
Mondd meg nekem Kékszakállú,
kit szerettél én előttem?
KÉKSZAKÁLLÚ
Te vagy váram fényessége,
csókolj, csókolj,
sohse kérdezz.
JUDIT
Mondd meg nekem, hogy
szeretted?
Szebb volt mint én?
Más volt mint én?
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit szeress, sohse kérdezz.
JUDIT
Mondd el nekem Kékszakállú?
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit szeress, sohse kérdezz.
JUDIT
Nyisd ki a hetedik ajtót!
Tudom, tudom, Kékszakállú.
Mit rejt a hetedik ajtó.
Vér szárad a fegyvereken,
legszebbik koronád véres,
virágaid földje véres,
véres árnyat vet felhő!
Tudom, tudom, Kékszakállú,
Fehér könnytó kinek könnye.
Ott van mind a régi asszony
legyilkolva, vérbefagyva.
Jaj, igaz hír; suttogó hír.
KÉKSZAKÁLLÚ
Judit!
JUDIT
Igaz, igaz!
Most én tudni akarom már.
Nyisd ki a hetedik ajtót!
KÉKSZAKÁLLÚ
Fogjad, fogjad itt a hetedik kulcs.
Nyisd ki, Judit.
Lássad őket.
Ott van mind a régi asszony.
Lásd a régi asszonyokat,
Lásd akiket én szerettem.
JUDIT
Élnek, élnek, itten élnek!
KÉKSZAKÁLLÚ
Szépek, szépek, százszor szépek.
Mindig voltak, mindig élnek.
Sok kincsemet ők gyűjtötték,
Virágaim ők öntözték,
birodalmam növesztették,
övék minden, minden, minden.
JUDIT
Milyen szépek, milyen dúsak,
én, jaj, koldus, kopott vagyok.
KÉKSZAKÁLLÚ
Hajnalban az elsőt leltem,
piros szagos szép hajnalban.
Övé most már minden hajnal, övé
piros, hűs palástja,
övé ezüst koronája,
övé most már minden hajnal,
JUDIT
Jaj, szebb nálam, dúsabb nálam.
KÉKSZAKÁLLÚ
Másodikat délben leltem,
néma égő arany délben.
Minden dél az övé most már,
övé nehéz tűzpalástja,
övé arany koronája,
minden dél az övé most már.
JUDIT
Jaj, szebb nálam, dúsabb nálam.
KÉKSZAKÁLLÚ
Harmadikat este leltem,
békés bágyadt barna este.
Övé most már minden este,
övé barna búpalástja,
övé most már minden este.
JUDIT
Jaj, szebb nálam, dúsabb nálam.
KÉKSZAKÁLLÚ
Negyediket éjjel leltem.
JUDIT
Kékszakállú, megállj, megállj!
KÉKSZAKÁLLÚ
Csillagos, fekete éjjel.
JUDIT
Hallgass, hallgass, itt vagyok még!
KÉKSZAKÁLLÚ
Fehér arcod sütött fénnyel
barna hajad felhőt hajtott,
tied lesz már minden éjjel. Tied
csillagos palástja.
JUDIT
Kékszakállú nem kell, nem kell!
KÉKSZAKÁLLÚ
Tied gyémánt koronája.
JUDIT
Jaj, jaj Kékszakállú, vedd le.
KÉKSZAKÁLLÚ
Tied a legdrágább kincsem.
JUDIT
Jaj, jaj Kékszakállú, vedd le.
KÉKSZAKÁLLÚ
Szép vagy, szép vagy,
százszor szép vagy,
te voltál a legszebb asszony,
a legszebb asszony!
És mindég is éjjel lesz már...
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
