


| Előadó: | Magyar nóták |
|---|---|
| Album: | A vén cigány |
| Megjelenés: | Keressük! |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kondor Ernő |
|
Kondor Ernő |
|
| Kiadó: | Lamarti Hanglemezkiadó |
| Stílus: | magyarnóta |
| Címkék: | Keressük! |

Zöld erdő mélyén, kis patak szélén,
párjával élt egy öreg cigány,
Vén öreg ember, nótája nem kell,
senkinek sem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága,
kis galamb vígan turbékol a fán,
Ősz feje kábul, s a szíve kitárul,
párjához így szól az öreg cigány.
Hol van a hegedűm, párom,
tavasszal minden vidám,
Városba elmegyek máma,
én az öreg cigány,
Egyszer még hadd muzsikáljak
szívemből úgy igazán.
Szeretném elmuzsikálni,
hogy él még a vén cigány,
öreg cigány, a vén cigány.
És a vén ember eltipeg csendben,
hóna alatt a kopott hegedű,
Alig bír járni, lábain állni,
szívében mégis ott él a derű.
Városba érve, fáradtan tér be,
egy csillogó fényes terem ajtaján,
Szíve megdobban a vére fellobban,
középre tipeg az öreg cigány.
Nagyságos uraim, kérem,
nem tudom, ismernek még!
Könyörgöm, de sokat húztam
valaha, réges-rég.
Egyszer még hadd muzsikáljak
szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni,
hogy él még a vén cigány,
öreg cigány, a vén cigány.
Csend lett egy percig,
így szólt az egyik,
jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót,
ezt a vén rajkót
látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér,
pénzt kap a viccért,
kint van az ember, és kész a hatás,
Jó öreg párja
már halva találja,
s beszól az anyó, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már,
csendes lett a vén cigány,
Erdőben alussza álmát,
vadgalamb búg a fán.
Vén-öreg anyóka,
sírját virággal díszíti már.
Vadgalamb sírva dalolja:
Élt egyszer egy cigány,
öreg cigány, a vén cigány.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.