|
|
|
|
|
| Előadó: | 6363 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ím itt e kő, belőle nőttem én...
Az mennyire magyar, hogy a hazaszeretet
Az csak egy laza szerep sokaknak
Hogy mégis bassza a szemeket
Ha nem úgy írok róla, ahogy elvárják
Hogy itt a vad sorok félelemben sorvadnak
Hogy lehet jobb lenne menni, de maradsz
Hogy krajcár, hogy garas
Hogy fityisz, hogy arasz
Hogy tatár, hogy török
Hogy Habsburg, hogy orosz
Hogy busó, hogy betyár
Hogy huszár, hogy paraszt
Hogy viszket és te vakarod
És hogyha egyre jobban viszket
Akkor egyre jobban vakarod
Hogy nincs pénz, szóval a garzonban nyaralok
Hogy jó estét, jó szúrkálást, hajrá magyarok
Hogy ezer éve a csapategységen agyalok
Hogy nem baj ha nincs, a Gera megoldja valahogy
Hogy a Szobo majd megoldja valahogy
Hogy minden szopó, de úgyis lesz valahogy
Hogy osztjuk a keveset is széjjel, ha jut
Hogy félig zsidó, hogy félig csángó
Hogy közben százszázalékig magyar a csávó
Hogy a panelliftek, hogy a székelykapuk
Hogy a hét nap ivásra is rámondjuk, hogy folklór
Hogy Tisza felsőben tök alsóra all in
Hogy dédapád szenvedett a keleti fronton
Hogy te szenvedsz, hogy vegyél a keletibe' Frontint
Hogy Szálasi, Kun Béla, hogy Horthy mégis más
Hogy népmese, népdal, hogy népírtás
Hogy történelmet tollvonással átír
Hogy az egyiknek áruló, a másiknak mártír
Hogy Szomorú vasárnap, hogy Csended vagyok
Hogy Mennyország tourist, hogy Belehalok
Hogy a szomszéd zöldebb füvére éjszaka átköpés
Hogy a szerencsét kívánás az kéz- és lábtörést
Hogy mások döntenek, hogy halkan figyelsz
Hogy boxzsákutca lesz a Feszty-körpálya
Hogy negyvennyolc meg ötvenhat is hatvankilenc
Hogy red flag-eknek, fehér zászlóknak zöld lámpa
Hogy Borsod, hogy Sopron, hogy Kőbánya
Hogy sírva vígadunk, hogy a bús nevessen
Hogy a szombat esti láz után a vasárnapi ebéd
Hogy apám viccei, hogy anyám húslevese
Hogy én elmentem a válságba félpénzzel
Hogy testem, hogy vérem, hogy elvtelen elvtársam
Hogy ugyanazt látjuk, hogyha szétnézel
Hogy mégis félünk összenézni egymással
Én nem vagyok magyar?
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
