


| Előadó: | Beton.Hofi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

[Intro]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
[1. verze]
Nincsen hozzá erőm, hogy magamnak levetítsem
Azt amit én érzek, mert ennek már neve sincsen
Paranoia, paranoia szemem a kilincsen
Mindig az kell, aki nincsen
De nem működött úgy, aztán nem működött így sem
Önmagadat keresed folyton a Lupa Beach-en
Te voltál a kulcsom és végül a bilincsem
Mindig az kell aki nincsen
[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
[2. verze]
Minden aforizmád afrodiziákum
Nem felejtem el, hogy anno mit csináltunk
Hezitáltunk, egy nagyon kicsit jártunk
Nem maradt más csak egy kapcsolatnyi vákuum
14 éve nem alszom, nem eszem rendszeresen
De mindent tönkretettem magam körül ma módszeresen
Hogyha meg akar az Úr, akkor veressen
De nem könyörgök senkinek baszd meg, hogy szeressen
A Keleti aluljárót belepi a pánsíp
Amióta nem vagy itthon, minden olyan más itt
Mi-mi-minden utam ez mi-mi-minden ugyanaz
Nehezen cipelem el a testem a lakásig
Be vagyok gyulladva bébi, ki vagyok égve
Olyan halott ez a ház, lassan kiadó télre
Egyszer minden szeretetemet kiadom végre
Egyszer veled temessenek el a Vígadó térre
[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.