|
|
|
I.
Éjszakázva sokan élnek,
Éjszaka van télen, nyáron:
Mégis több egy nyári éjjel,
Mint a téli tizenhárom.
Szürkeség a nap világa,
Járok benne gonddal, bajjal:
Ti vagytok a világosság,
Nyári éjjel, nyári hajnal!...
II.
Így nyáron a tiszta művészet
- Hiába minden - meg nem ingat,
Virul az epikuri nézet,
Az orfeum, a tarka színpad,
Mérges virágról szedni mézet
S átvirrasztni az álmainkat:
A komor bölcs bármit beszél,
Ez a legédesebb veszély...
III.
Én nem voltam még szalmaözvegy
S ha sejtelmem jó: nem leszek
És én mégis könnyen megértek
Minden bús szalmaözvegyet.
Bús, polgári egyformaságból
Kirúgni oly jó néha is,
A szalmaözvegy filozófus,
A szalmaözvegy nem hamis...
IV.
Nyári éjjel, nyári hajnal,
Szívj magadhoz még egy kissé,
Jön a levelek hullása
(Vers szól erről, a nagy Kissé),
Jön a levelek hullása,
Jön a darvak távozása,
Jön az ifjúság múlása.
Nyári éjjel, szívj magadhoz,
Pezsdítsd, őrjítsd meg a vérem,
Hadd lobogjon még egyszer fel
Bolondosan, tűzzel, vervvel.
Talán-talán nemsokára
Nyugalommal is beérem...
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.
