XIII.
Uszoda, 8-ik kabin
Ez a fenti tizenhármas szám
Beszél helyettem eleget.
Igen, én itt az uszodában
Írom a fürdőlevelet.
Hogy mégis melyik uszodában,
Avval adós marad a dal:
Reklámügyekben illetékes
Csak a kiadóhivatal.
Addig, amíg poéta voltam,
Nem fájt, ha szirtre hullt a mag,
A poétának tejtestvére
Lévén az öreg sorsharag.
De hogy a sors most mért haragszik,
Azt látni, tudni volna jó,
Mert uszodában elnyaralni
Nem - poétának nem való.
De máskülönben víg az élet,
Az uszodában nincs meleg,
Megszabadul a napszurástól,
Ki egyszer eddig ténfereg.
Nincs itt vallás- és fajkülönbség,
Csak osztályharc van és minő!
Külön osztályban, elkerítve
Fürdőzik itten férfi, nő.
Szerkesztő úr, riportra szomjas
Vágy hajszolt erre engemet,
Az osztályfal azonban oly nagy,
Hogy látni innen nem lehet.
Az emberek mind vízbe bújnak
S ott nincs riport, csak léha hal,
Apró falatja a cápának,
Melyről az ember néha hall.
Nincs semmi itt. Nyilás a deszkán,
Kabinból eltűnt óra, kincs,
Sikkasztó, kit itt füleltek le,
Nincs itten semmi, semmi sincs.
Pikáns pletykákról nem beszélnek,
Krajcáraimból húsz oda:
Tűz-, riport- és nyaralóhelynek
Szomorú ez az uszoda.
Szerkesztő úr, én megadással
Tovább is ígyen nyaralok,
A vízben és a szárazföldön
A régi híve maradok.
Ám egy fillérnyi pénzem sincs már,
Ami vár rám, az dupla kín,
Előleget küldjön azonnal,
A címem nyolcadik kabin.
Átlépés valahonnan valahova – vagy talán valakiből valakivé. A koncert egyszerre lesz lezárás és újrakezdés - az azonos című dal ezúttal egy egész koncertté tágul, és egy különleges utazásra invitálja a látogatókat.
A frontember, Szendrői Csaba betegsége miatt a zenekarnak át kellett írnia a terveit
Az elmúlt hónapok eredetileg fesztiválfellépésekkel és közös élményekkel teltek volna, ám frontemberük, Szendrői Csaba betegsége miatt a zenekarnak át kellett írnia a terveit. Éppen ezért az idei zárókoncert még nagyobb súllyal és még intenzívebb energiákkal fog szólni – valódi ünnepe lesz annak, hogy ismét együtt lehetnek a közönséggel.
TRANSZ – ez az este címe, állapota, kiindulópontja
- Az elmúlt időszakban sokféle transz állapotban voltunk, legjobban talán egy függőleges utazásnak, az álom és valóság közti lebegésnek jellemeznénk. Nagyon jó volt elővenni a Transz című dalunkat is, nagyon illik a mostani hangulatunkhoz - hangsúlyozta a zenekar.
Két évvel ezelőtt - szintén a Park zárónapján - az űrbe utaztunk a csapattal, míg tavaly a Semmi vetett véget ennek a térbeli kalandozásnak. Most pedig egy újabb fordulóponthoz érkeztünk.
A transzcendens élmények, az átváltozás lehetőségei kerülnek középpontba, és elindulunk egy újabb utazáson - de ezúttal befelé.
- Több dalunkon változtatunk a Budapest Park koncertünkre, olyan formában kerülnek színpadra, amilyenben még nem volt hallható azelőtt sehol. Így idézzük meg a transz állapotot, vagyis azt, hogy nekünk ez mit jelent - fogalmazottt a formáció.
A koncert nemcsak zeneileg, hanem vizuálisan is szokatlan lesz
A zenekar tagjai ezúttal egysoros elrendezésben állnak majd a színpadon, kifejezve az egységet és a közösséget.
Az Elefánt életében - ahogy ők fogalmaznak - valahogy minden fontosabb esemény “Parkról Parkra” történik, és minden alkalommal különleges, egyszeri és megismételhetetlen műsorral készülnek ezen a helyszínen. Október 4-én tehát nem csupán egy koncert zárja a Budapest Park 14. évadát, hanem egy új időszámítás veszi kezdetét. A TRANSZ egy kapu – és aki átmegy rajta, biztosan hoz magával valamit a másik oldalról. Ráadásul az állatok világnapján egy másik “állatos” zenekar melegíti a színpadot az Elefánt előtt - az este vendége Kolibri lesz.
Fotók: Elefánt/Sinco