|
|
|
Bizony, mikor még ifju voltam,
A szűzi hóról dalt daloltam...
Dalt, amelynek rímje jó,
Jó-ra persze csenge hó...
Aztán jött a korhely jogász-kor,
Sok Polluxot kapott a Castor,
Sokan valánk kamerádok,
Nap mint nap katzenjammerádok.
A hó rám akkor is hatott,
Élőlény el nem alhatott,
Mikor ifjúi buzdulásban
Elénekeltük azt a nótát -
Így kezdődik: »Nagy hófúvás van...«
És most, hogy ott kint sűrű hó hull
S annyi emlék előmbe tódul -
Röviden így elmélkedem:
- A manót! Kellett ez nekem?
Már azt hívém, hogy kész tavasz
S íme - havaz...
Szamárság volt, most már belátom,
Becsapni a télikabátom...
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.
