|
|
|
| Előadó: | Nico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Halastyák Fanni (Nemazalány) |
|
Halastyák Fanni (Nemazalány) Nico |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem volt még szó panaszra Keltem már szép tavaszra de ha eldobnál ne nézz vissza rám
Kérdezd a szíved rólam
Érted már áthajóztam a sok elvárást
Ez nem én vagyok már rég
Nincs más választásom
Ezt dobta az élet
Nem félek
Őrjöng a Hold ha nem látja a csillagokat
Valahogy én is így érzek
Megszűnik minden nélküled
Hogy függhetek ennyire valakitől
Szeretnem kellene ezt az életet
Változzon már meg a menetidő
Hol van a jó meg
Az annyi ígéret
És hol van a kéz
Ami óvott és féltett
Jól éreztem magam
Te magamra hagytál
Hogy bízzák így másban már
Hol van a jó meg
Az annyi ígéret
És hol van a kéz
Ami óvott és féltett
Jól éreztem magam
Te magamra hagytál
Hogy bízzák így másban már
Nem volt még szó panaszra Keltem már szép tavaszra de ha eldobnál ne nézz vissza rám
Kérdezd a szíved rólam
Érted már áthajóztam a sok elvárást
Ez nem én vagyok már rég
Ez lehet nem is az az út
A szél még is ide fújt
Valahogy nekem ez nem ígér már semmi jót
Ne ígérj ne kímélj
Egyszer mondj igazat
Megígérem most tényleg hallgatok
Tegnap azt mondtad hogy ne keress
Majd meg látod te jössz úgy is szóval ne nevess
Utálod ha azt mondom hogy baba ne szeress
De ez nem döntés kérdése látod már
Hol van a jó meg
Az annyi ígéret
És hol van a kéz
Ami óvott és féltett
Jól éreztem magam
Te magamra hagytál
Hogy bízzák így másban már
Hol van a jó meg
Az annyi ígéret
És hol van a kéz
Ami óvott és féltett
Jól éreztem magam
Te magamra hagytál
Hogy bízzák így másban már
Nem volt még szó panaszra Keltem már szép tavaszra de ha eldobnál ne nézz vissza rám
Kérdezd a szíved rólam
Érted már áthajóztam a sok elvárást
Ez nem én vagyok már rég
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
