|
|
|
|
|
Egy dal, mit Jászon nem hallott még,
Egy dal, egy népdal cseng felém,
Ott született a délibábos
Szinkörnek megszentelt helyén,
Ott született - így mondták nékem -,
Habár nem így dalolták régen:
»Minek is van cenzúra a vidéken...«
De hagyjuk a magyar versformát,
Mert így mesélni nem szokás...
...Budapesten sok most a szennyes
S van a vidéken nagymosás.
Előbb Szeged veré a sulykot,
De el Nagyvárad sem marad
S aztán sulykolnak ékes sorban:
Debrecen, Kassa, Győr, Arad...
És szól kevélyen Beöthy László,
Amíg Porzsolttal összesúg:
»Kén' még trikó, vidéki Plátók,
De akkor fel és le is út!
Ráuntok még a szende 'rényre,
Mely domborítni nem szokott,
A kaviárt szeretnétek még,
De számotokra elfogyott!«
Így szóltak ők, de mit sem használ,
Nem bírt a bojkott sem velünk,
Mi az erényt, a 'rényt imádjuk
És klasszikus a kenyerünk.
Ha nem jámbus csorog le róla,
A színpad oly sötét, sivár,
Tragédiát, jámbust a népnek,
Hisz' a szinházba sírni jár!...
Óh, mert az Asszonyregiment-ek
Szemérmeseknek nem valók,
Nálunk pedig fő a szemérem
És jók vagyunk mi, tiszta-jók.
Restelljük, ha csinos leánykák
Nevetnek fenn a színpadon,
Mert hát a nő mindig: Elektra,
Ki rí nagyon, ki sír nagyon...
Az életben annyi öröm van
És pásztoróra rengeteg,
A színházban beszéljünk másról
- Jámbusban persze -, ha lehet.
Halljunk ott szép lovagregéket,
Miként eped a trubadur
Egy szál virágért. Azt ne tudjuk,
Hogy nem eped - egy másik úr...
*
Egy dal, mit Jászon nem hallott még,
Egy dal, egy népdal cseng felém.
Oly szép e dal, de szebb volt addig,
Míg más, de én sem ismerém.
E dal, miként már fent jeleztem,
Nem bízik ám a vidéki erényben.
És e dalnak a refrénje mi légyen? -
»Minek is van cenzúra a vidéken...«
Valentin-napra jelent meg Geszti Péter és Péterfy Bori új közös dala, a Csak te meg én, amely a tavalyi sikerszám, a Beléd szerettem, ez van történetének folytatása.
A közönség most új fejezetet kap: a klipben a két előadó „összeházasodik”, a történet pedig ironikus, játékos formában mesél tovább a szerelemről, hűségről és a hosszú távú kapcsolatok realitásáról.
Diszkó a javából – mai csavarral
Ahogy a szilveszterkor megjelent Mindenki legyen rohadt gazdag! a funky hőskorából merített inspirációt, úgy a Csak te meg én is a hetvenes–nyolcvanas évek diszkóvilágát idézi, friss, mai hangzással.
Lépegetős basszus, táncos groove, fülbemászó refrén, vonósok és fúvósok adják az alapot, miközben a dalszöveg tipikus Geszti-fordulatokkal reflektál a mai randikultúrára és generációs különbségekre.
A dal egyszerre romantikus és önironikus
„Megyek hozzád. Hozzám mész. Nyugi, csak az első 20 év a nehéz!” – hangzik el a refrén környékén, miközben az Instagramon felbukkanó fiatal udvarlók és a hűség kérdése is játékos formában kerül terítékre.
Új klip – új fejezet
A klip egy esküvő történetét meséli el, ugyanazzal a humorral és vizuális önreflexióval, amely az előző videót is jellemezte. A menyasszony ezúttal sem eladó – és aki szemet vet rá, az könnyen „kivonódhat a forgalomból”. A történet természetesen happy enddel zárul. A szerzői és alkotói csapat ugyanaz, amely a Beléd szerettem, ez van esetében is dolgozott – a cél pedig egy különleges, folytatásos sorozat megteremtése a hazai popzenében.
Péterfy Bori az MVM Dome-ban is színpadra lép
A Csak te meg én Geszti készülő Poptimista című albumának második dala, és élőben is elhangzik majd 2027. január 30-án az MVM Dome színpadán, a nagyszabású POPTIMISTA koncert-show keretében. Péterfy Bori a meghívott vendégek között érkezik a Dome-ba, így a közönség a közös slágereket arénaméretű látványvilágban, élő hangszereléssel élheti át.
