|
|
|
Hallom, hogy Zilah vigadhat már,
Mert Vigadója kész vagyon.
Volt búra ok s hogy víg lehessen,
Hát meg is érdemli nagyon.
Hejh, mert erről a Vigadóról
Zengett nemrég sok méla dal.
(Úgy tudom, én is írtam egyet.)
Becses tehát a diadal!...
De azt is hallám, Szerkesztő Úr,
Hogy ez új, fényes Vigadó
Nemcsak bálnak és hangversenynek,
Hanem szinháznak is való,
Hogy Zilah rajong Tháliáért
És szellem-kosztra éhezett...
Homokay is ott telelt volt...
(Óh, édes, szép emlékezet!...)
Ennyit hallék, semmit sem többet
(A Szilágy sem jön rendesen)
S hogy egyet-mást most tudni vágyok,
Hiszem, azért baj nem leszen.
Mert rajongok én Tháliáért,
Ha zilahi is Thália -
Hogy nem válhattam be szinésznek
És becsapott egy naiva.
Mikor is nyílik meg a színház?...
Szerkesztő Úr, üzenje meg.
Ha naivába szeretnék tán
Addig - akkor is elmegyek.
Sulamitot Zilahon látni,
Gyönyörnek sok és szép remény!...
(Egy potyajegyet kapok tán csak,
Mert potyajegyhez szoktam én!)
Sulamit... Hogy erről beszéltem,
Két-három sor nem árt talán...
Hajh, minő telt házakat csábít
Nálunk e szép zsidó leány.
A macska és a kút meséje
Hány érző szívet megrikat,
Talmud-mese, Kol-Nidre zsoltár
- Szelídülünk -, csak ennyi hat...
A Báránykák pikáns zenéje
Nem kell manapság senkinek,
Aranykakas kukorikolhat,
Minek játsszák, ha nincs kinek.
Sulamit kell most a magyarnak,
Bánk bán sirassa Katonát -
Más az idő, mások a szerzők:
Él Kövesy és él Donáth!...
No, de hát én a Vigadóra
Voltam kiváncsi szerfelett.
Csak nem Sulamittal nyitják meg,
Mert akkor, akkor - nem megyek...
Kérem, hússzor hallgattam végig
S majd macska lett belőlem is. -
»A példa fáj...« Levelem zárom,
Be van fejezve meg nem is...
Átlépés valahonnan valahova – vagy talán valakiből valakivé. A koncert egyszerre lesz lezárás és újrakezdés - az azonos című dal ezúttal egy egész koncertté tágul, és egy különleges utazásra invitálja a látogatókat.
A frontember, Szendrői Csaba betegsége miatt a zenekarnak át kellett írnia a terveit
Az elmúlt hónapok eredetileg fesztiválfellépésekkel és közös élményekkel teltek volna, ám frontemberük, Szendrői Csaba betegsége miatt a zenekarnak át kellett írnia a terveit. Éppen ezért az idei zárókoncert még nagyobb súllyal és még intenzívebb energiákkal fog szólni – valódi ünnepe lesz annak, hogy ismét együtt lehetnek a közönséggel.
TRANSZ – ez az este címe, állapota, kiindulópontja
- Az elmúlt időszakban sokféle transz állapotban voltunk, legjobban talán egy függőleges utazásnak, az álom és valóság közti lebegésnek jellemeznénk. Nagyon jó volt elővenni a Transz című dalunkat is, nagyon illik a mostani hangulatunkhoz - hangsúlyozta a zenekar.
Két évvel ezelőtt - szintén a Park zárónapján - az űrbe utaztunk a csapattal, míg tavaly a Semmi vetett véget ennek a térbeli kalandozásnak. Most pedig egy újabb fordulóponthoz érkeztünk.
A transzcendens élmények, az átváltozás lehetőségei kerülnek középpontba, és elindulunk egy újabb utazáson - de ezúttal befelé.
- Több dalunkon változtatunk a Budapest Park koncertünkre, olyan formában kerülnek színpadra, amilyenben még nem volt hallható azelőtt sehol. Így idézzük meg a transz állapotot, vagyis azt, hogy nekünk ez mit jelent - fogalmazottt a formáció.
A koncert nemcsak zeneileg, hanem vizuálisan is szokatlan lesz
A zenekar tagjai ezúttal egysoros elrendezésben állnak majd a színpadon, kifejezve az egységet és a közösséget.
Az Elefánt életében - ahogy ők fogalmaznak - valahogy minden fontosabb esemény “Parkról Parkra” történik, és minden alkalommal különleges, egyszeri és megismételhetetlen műsorral készülnek ezen a helyszínen. Október 4-én tehát nem csupán egy koncert zárja a Budapest Park 14. évadát, hanem egy új időszámítás veszi kezdetét. A TRANSZ egy kapu – és aki átmegy rajta, biztosan hoz magával valamit a másik oldalról. Ráadásul az állatok világnapján egy másik “állatos” zenekar melegíti a színpadot az Elefánt előtt - az este vendége Kolibri lesz.
Fotók: Elefánt/Sinco
