|
|
|
|
|
| Előadó: | Beton.Hofi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Néha félek
Egy félevőkanálnyi élesztőpor a lélek
Gyerekek, akik hallgatnak mind koravének
Még kétszer kinyomom az ébresztőt és lépek
Soraim a szívednek mind gépkarabélyok
A magasak után darabokra szednek a mélyek
Rajtam a démon, a téboly, rajtam a bélyeg
Le akarom vetni magamról végleg a béklyót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak még jót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Soha ne találják majd meg végül a széfet
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Hogy soha nem találják majd meg...
Idevezettek a ‘carpe diem’-ek
Révész vagyok köcsög át ne vigyelek
Azt hiszik magukról Kardashienek
Ünneplik őket a városi helyek
Miért mondok ilyet - aha -miért mondok olyat
remeg a kezem, de a célon a nyilak
Istenem vidd el a vérebeidet
Bennem az indulat vérvonalilag
Helikopter, helikopter
viszik a pénzedet verik ott el
a egyik hotelből a másik hotelbe
a Marriott előtt a teli koffer
Követelik adjam a demokat át
Öregfiúk meg a demokraták
Copa Cabanan bekopog a bánat
Miniszterek meg a Dobó Katák
Gerinctelenek meg ballonkabátok
Ezért száll végül a vagyonra átok
Legyen erőtök, ha rabokká váltok
Anyám az ételt rakott elétek,
széket rakott alátok
Egy életre halott barátok
Egy ideje előre magamban maximum napokra látok
Nem szól szám,
Nem fáj fejem
Fejfám legyen a János-hegyen
Zokogva temet a városdelem
A végén vállon veregetem magamat
Az élet egy váróterem
Kihúzom a méregfogamat
Túl sok a bűnöm
Túl sok a foganat
Húztam magamban végül még egy vonalat
Néha félek
Egy félevőkanálnyi élesztőpor a lélek
Gyerekek, akik hallgatnak mind koravének
Még kétszer kinyomom az ébresztőt és lépek
Soraim a szívednek mind gépkarabélyok
A magasak után darabokra szednek a mélyek
Rajtam a démon, a téboly, rajtam a bélyeg
Le akarom vetni magamról végleg a béklyót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak még jót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Soha ne találják majd meg végül a széfet
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Hogy soha nem találják majd meg...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
