Előadó: | Beton.Hofi |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Néha félek
Egy félevőkanálnyi élesztőpor a lélek
Gyerekek, akik hallgatnak mind koravének
Még kétszer kinyomom az ébresztőt és lépek
Soraim a szívednek mind gépkarabélyok
A magasak után darabokra szednek a mélyek
Rajtam a démon, a téboly, rajtam a bélyeg
Le akarom vetni magamról végleg a béklyót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak még jót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Soha ne találják majd meg végül a széfet
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Hogy soha nem találják majd meg...
Idevezettek a ‘carpe diem’-ek
Révész vagyok köcsög át ne vigyelek
Azt hiszik magukról Kardashienek
Ünneplik őket a városi helyek
Miért mondok ilyet - aha -miért mondok olyat
remeg a kezem, de a célon a nyilak
Istenem vidd el a vérebeidet
Bennem az indulat vérvonalilag
Helikopter, helikopter
viszik a pénzedet verik ott el
a egyik hotelből a másik hotelbe
a Marriott előtt a teli koffer
Követelik adjam a demokat át
Öregfiúk meg a demokraták
Copa Cabanan bekopog a bánat
Miniszterek meg a Dobó Katák
Gerinctelenek meg ballonkabátok
Ezért száll végül a vagyonra átok
Legyen erőtök, ha rabokká váltok
Anyám az ételt rakott elétek,
széket rakott alátok
Egy életre halott barátok
Egy ideje előre magamban maximum napokra látok
Nem szól szám,
Nem fáj fejem
Fejfám legyen a János-hegyen
Zokogva temet a városdelem
A végén vállon veregetem magamat
Az élet egy váróterem
Kihúzom a méregfogamat
Túl sok a bűnöm
Túl sok a foganat
Húztam magamban végül még egy vonalat
Néha félek
Egy félevőkanálnyi élesztőpor a lélek
Gyerekek, akik hallgatnak mind koravének
Még kétszer kinyomom az ébresztőt és lépek
Soraim a szívednek mind gépkarabélyok
A magasak után darabokra szednek a mélyek
Rajtam a démon, a téboly, rajtam a bélyeg
Le akarom vetni magamról végleg a béklyót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak még jót
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Soha ne találják majd meg végül a széfet
Kérem az angyalokat, hogy adjanak szépet
Hogy soha nem találják majd meg...
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos