|
|
|
|
|
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!...
Nem tehetek róla!...
Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!
Énbennem csak vágy van, messze-messzeszálló,
Valami névtelen, valami borzalmas,
Valami sóvárgó...
Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
Fénynek teremtődtem s árnyék lettem... árnyék...
Nincs bennem magyar tűz - mea culpa - nincsen...
*
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten!
Kanyargó Ér mentén... Óh, szállj csak rám, álom! -
Lássam meg a multat. Aranyozott szárnyon
Borulj rám: hadd tudjak gyermekmódra sírni,
Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni...
Tele van a szívem... Holdas, enyhe éjjel
Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
Leányok nótáznak csendes faluvégen,
Reszket mellettem a vadba oltott rózsa...
Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta...
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!...
*
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe' csak hittem!...
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek...
Valentin-napra jelent meg Geszti Péter és Péterfy Bori új közös dala, a Csak te meg én, amely a tavalyi sikerszám, a Beléd szerettem, ez van történetének folytatása.
A közönség most új fejezetet kap: a klipben a két előadó „összeházasodik”, a történet pedig ironikus, játékos formában mesél tovább a szerelemről, hűségről és a hosszú távú kapcsolatok realitásáról.
Diszkó a javából – mai csavarral
Ahogy a szilveszterkor megjelent Mindenki legyen rohadt gazdag! a funky hőskorából merített inspirációt, úgy a Csak te meg én is a hetvenes–nyolcvanas évek diszkóvilágát idézi, friss, mai hangzással.
Lépegetős basszus, táncos groove, fülbemászó refrén, vonósok és fúvósok adják az alapot, miközben a dalszöveg tipikus Geszti-fordulatokkal reflektál a mai randikultúrára és generációs különbségekre.
A dal egyszerre romantikus és önironikus
„Megyek hozzád. Hozzám mész. Nyugi, csak az első 20 év a nehéz!” – hangzik el a refrén környékén, miközben az Instagramon felbukkanó fiatal udvarlók és a hűség kérdése is játékos formában kerül terítékre.
Új klip – új fejezet
A klip egy esküvő történetét meséli el, ugyanazzal a humorral és vizuális önreflexióval, amely az előző videót is jellemezte. A menyasszony ezúttal sem eladó – és aki szemet vet rá, az könnyen „kivonódhat a forgalomból”. A történet természetesen happy enddel zárul. A szerzői és alkotói csapat ugyanaz, amely a Beléd szerettem, ez van esetében is dolgozott – a cél pedig egy különleges, folytatásos sorozat megteremtése a hazai popzenében.
Péterfy Bori az MVM Dome-ban is színpadra lép
A Csak te meg én Geszti készülő Poptimista című albumának második dala, és élőben is elhangzik majd 2027. január 30-án az MVM Dome színpadán, a nagyszabású POPTIMISTA koncert-show keretében. Péterfy Bori a meghívott vendégek között érkezik a Dome-ba, így a közönség a közös slágereket arénaméretű látványvilágban, élő hangszereléssel élheti át.
