|
|
|
|
|
| Előadó: | Moho Sapiens |
|---|---|
| Album: | Angyalbőrben |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 04:26 |
| Szövegírók: |
Vinnay Péter |
|
Vinnay Péter |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Történt a Balatonon
Egy fülledt nyári alkonyon
A parton egy senorita hozzám lépett
Már túl a harminchaton, de negyvenen innen, gondolom
Végigmért alaposan, és szemembe nézett
Rámnevetett pajkosan és lökte a szöveget hangosan
Csak mosolyogtam, mert spanyolul
Egy szót sem értek
Az aranylánc és karkötő
Csak kilóban volt mérhető
Az anyám lehetne gondoltam, mégis tetszett
S a liftben a senorita
Olyat akart, amit én soha
A pihe-puha ágyon kívül
Még meg nem tettem
De nagy volt a csáberő
Bár nem volt tini, de bombanő
S két emelet között a fejem elvesztettem
Pezsgő, homár, gyertyaláng
S vacsora közben megkívánt
Fülledt volt az éjszaka
Így lezuhanyoztam
A lakosztály príma volt
Egy medvebőrön átkarolt
S egy új figurát oktatott
Nagyon lágyan
Őrült volt a nő, de kenyérre kenhető
S mikor mindent megkapott kinyitottam az ablakot
Kintről szólt a dzsessz, valaki énekelt
Egy tiszteletlen dalt, fülemben sokáig megmaradt
S eljött a pirkadat felöltöztem egy perc alatt
S lábujjhegyen távoztam, hogy fel ne keltsem
Olyan kihalt volt az étterem s az utca is még néptelen
De valaki megrázott hirtelen s így felébredtem
S közben szólt a dal ez a tiszteletlen dal
De ne vedd túl komolyan
Nem igaz, csak úgy álmodtam
Szeretek játszani, kicsit másnak látszani
Bár nem túl nagy sztori, jól esett most füllenteni
Ennyi volt a dal, ez a tiszteletlen dal
De ne vedd túl komolyan
Nem igaz csak úgy álmodtam
Szeretek játszani, kicsit másnak látszani
Bár nem túl nagy sztori, jól esett most füllenteni
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
