



Neked ez nem ugyanaz, mint nekem,
Neked ez egy lemez, nekem az életem,
Te forgatod a könyvet, én olvasom a sorait,
És próbálom érteni a költő mondatait,
Porból vétettünk, és egyszer majd elmegyünk,
Porrá leszünk, de addig mindent megteszünk,
Hogy létezzünk, élvezzünk, jobb jövőt élhessünk,
És azért vezekelünk, hogy vétkezve élhessünk,
De miért? hisz ki akarhat örökké élni?
Ez meg vagyon írva, egyszer el kell majd menni,
Csak nem mindegy, hogy mit fogunk magunk után itt hagyni,
Lesz-e aki mondja, hogy neki meg érte élni?
Ezért is kezdtem el zenélni, rappelni,
Hogy büszkén tudjam majd az életemet itt hagyni,
Te nem hiszed, hogy sikerül, én tudom, hogy megteszem,
Te az élettől várod, én a csodákban nem hiszem,
Majd önerőből megteszem, megszerzem, elveszem,
Az akaratom szilárd, ez erősíti lelkem,
Nem siránkozom afelett, mi régen volt, elmúlt,
A jövő még előttem van, és szabad az út.
[Refrén]
Mondd, merre tartunk,
Mondd, hova jutunk,
Mondd, mit tervez az élet,
Mondd, meddig élek.
Mondd, merre tartunk,
Mondd, hova jutunk,
Mondd, mit tervez az élet,
Mondd, meddig élek.
Van sok dolog, amit még ki nem próbáltam,
De van még elég időm, hogy kielégítsem a vágyam,
Régen úgy gondoltam, jó volna egy nagy aranyhegy,
Mára már úgy érzem, hogy egy füves domb is jó lesz,
Tudom, te is félsz, és másokat is féltesz.
Nem tudod, hogy mi jön még, és hogy itt meddig élhetsz,
Kopott zongorán egy ismerős dallam csendül,
Minden poros billentyűn egy régi emlék rajt ül,
Legyints egyet, hogy oszoljon az emlék pára,
A múlttal hiába harcolsz, békülj be a mába,
Az élet nem gonosz, inkább csak kiszámíthatatlan,
Mindenre van magyarázat, hogy miért pont úgy van.
Döntsd el, hogy mit akarsz, mert cél nélkül hiába,
Feleslegesnek fogod érezni magad a világba,
Mindenkinek megvan a maga keresztje, a bűne,
Ezzel együtt kell élni, aztán velünk jön a tűzbe,
Ettől még élhet nyugodtan, az életben mindent szabad
A kaszás, meg ha eljön, a szemébe kacsintasz,
Amíg más reszket, addig te elindulsz az úton,
Az ismeretben felfedezni, de saját módon.
[Refrén]
Mondd, merre tartunk,
Mondd, hova jutunk,
Mondd, mit tervez az élet,
Mondd, meddig élek.
Mondd, merre tartunk,
Mondd, hova jutunk,
Mondd, mit tervez az élet,
Mondd, meddig élek.



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik