I.
Kifáradtam...
Nincs erőm a küzdelemre.
Ide vágytam
S itt vagyok én eltemetve.
Ide vonszolt
Valami rossz, nehéz álom -
Szegény anyám!...
Könnyes arcát most is látom!...
Kifáradtam...
Nem ezt hittem, nem ezt vártam.
Csalatkoztam -
Úgy, mint minden ideálban...
Lélek nélkül
Vonszolom a nehéz jármot...
A műhelyben
Így hullnak szét mind az álmok.
II.
Beteljesült. Nem hittem akkor
És most megtörve elhiszem.
Hiába küzdtem lelkesedve!
Itt meg nem értett senki sem.
Küzdöttem balga küzdelemmel,
Szétosztva minden szent hevet;
Ólombetükbe tördeltem szét
Rajongó, égő lelkemet.
A nótám sem olyan, mint régen,
Kesernyés, fáradt, színtelen,
A műhely nem múzsák tanyája,
Igazi dal itt nem terem.
A régi dal egy-egy akkordja
Úgy néha-néha visszacseng,
Lelkem nem ad választ szavára
Szivemben kínos, néma csend...
III.
Fáradt vagyok, pihenni vágyom.
Mámoros, lázas éjszakákon
Megöltem lelkem, testemet.
És roskadozva, összetörve
Tovább vonszol valami mégis:
Pihenni nékem nem lehet!...
Egy szikra tán maradt a lángból?...
Valami mégis ide láncol,
Mitől megválnom nem szabad:
Édes méreg, mely testet rombol
S melynek lassan ölő cseppjében
Felolvad minden akarat!...
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.