|
|
|
Kigyúlt az égen esti csillag,
Szállong az éjben rózsaillat.
Valami édes, halk zene
Távolról mintha zengene...
Szerelmes, fájó, bús a nóta:
»Sirászi kertben nincs már rózsa,
Vérpezsditő, szerelmes éjen,
Olajfa erdőn, hímes réten
Merengve várok, mindhiába...
Ölelni készen, csókra vágyva,
Szomjas szívvel itt kell epednem...
Nem jön, nem jön az én szerelmem,
Hogy szép fejét ölembe hajtsa,
Míg csókra vágy és szomjaz ajka,
Hogy üdvünktől a bűvös éjjel
Megreszkessen szerelmi kéjjel
S az erdő fojtó illatárja,
Míg lágy szellőkön messze szállna,
Mint egy csapongó, égi mámor,
Susogna üdvről, boldogságról
Leroskadva egy rózsakerten...
De nem jön, nem... az én szerelmem.
Ez a világ már nem a régi,
Szerelmi tűztől lángban égni,
Hallgatni bűvös éj szavára
Csókért epedve, csókra vágyva,
Vonaglani kinos gyönyörbe',
Szeretni mindig, mindörökre -
Nem, nem lehet már... vége... vége!
Szerelmünk ádáz ellensége,
Hideg szivű, kegyetlen férfi,
Mért jöttél hozzánk üdvöt tépni?
Szeretni csábit mézes ajkad,
Szerelmi szóra mégsem hallgatsz,
Mért csábitád el hű szerelmem,
Mért kell hiába esdekelnem?
Elepedek egy csókra várva
Magános, csendes éjszakába'...
Mit várok én a régi csókra?
Sirászi kertben nincs már rózsa...«
*
Ott lenn, a tenger méla partján
Fanatikus beszéd kél ajkán
- Míg szavára buzgón vigyáznak -
Az idegennek, a Messiásnak.
Szól. Hangja a varázsos éjben
Majd csengve száll, majd súgva, mélyen.
Arcán ragyog a hitnek pírja,
Minden szava a szívnek írja,
Minden igéje hitet épít
S úgy hallgatják lelkes beszédit
Szép ifjai Palesztinának...
S egy közülök a régi lángnak,
Sok bűvös éjnek áldozatja,
Szép homlokát végigsimítja.
Leborul a Mester lábához,
Poros saruját könnye mossa,
Jövőbe hisz és multat átkoz...
Egy dal sirámát szellő hozza,
A partnál sír, zokog a nóta:
»Sirászi kertben nincs már rózsa«.
*
Elhal a dal utolsó jajja,
Közelg a hajnal, száll az éj.
Nem dalt hoz a szellő fuvalma,
Melyből epedve sír a kéj -
Egy őrjöngő, szerelmes asszony
Sír, átkozódik fúló hangon,
Hogy szép teste belevonaglik...
Vad átka lent, a partra hallik:
»Átkozott légy, Galilei!
Átkozottak, kik benned hisznek!
Szived kihűlt, szeretni lángtalan
s irigyled a mások gyönyörét.
Hideg ésszel, számitón, kajánul
tőrt vetsz szivére ifjainknak
s balga, hitvány, vad tanaiddal
elcsábitod
Palesztinának legszebb ifjait.
Legyen átkozott őrjöngő tanod!
Nevedben ölje ember embertársát,
tagadja meg szivének vágyait,
sanyargassa testét, lelkét, szivét.
Bilincse légyen mindenik tanod,
sötétben járjon ezredévekig!
Legyen nyomorult!...
Mint amilyenné engemet tevél
s velem annyi rajongó szivet.
Legyen átkozott az a nemzedék,
melyet a te vallásod felnevelt,
hirdesse balgán szeretet szavát,
de szeretni ne tudjon soha!
Vér, szenvedés jelölje lépteit
annak, aki téged meg nem tagad
s csak akkkor legyen boldog az ember,
mikor vallása ismét szíve lesz
s megátkozza a te emlékedet,
Galilei!
Légy átkozott!...«
...A nap feltünt az égen,
Beragyogott egy új, csodás világot,
Sok század mult azóta s most sem tudjuk:
Hogy fogott-e, vagy nem fogott az átok?!...
ProArt Zeneipari Jelentés 2024 - friss kutatás a hazai zenei üzlet nemzetgazdasági jelentőségéről
Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés.
A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével.
A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.
A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.
Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac
2023-as forgalmát
Decentralizált és koncentrált piaci szerkezet
A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.
Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli
A zeneipar jelentős hozzájárulása a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez
A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami
folyamatos keresletet generál különböző szakterületek - zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők - iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.
Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.
A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás
jellemzően rugalmas és projektalapú
Jövőbeli lépések és kutatási irányok
A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.
A teljes jelentés elérhető ezen az oldalon.
