


| Előadó: | Gitano |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fecske András István |
|
Nagy Laci (Gitano) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Tudom, hogy még engem hív,
Érzem ahogy fojtogat.
Ahogy fellángol és ég,
A vihar előtt is még egy szó, egy dal, egy hang.
Vérvörös a hajnal még,
Ez a nap felébredni fél.
Hát van elég időnk,
mondd meg végre, miért nem érlek el?
Igyunk egy kávét, és elmondom, hogy elrontom, hogy felbontom, ha kell felboncolom a szívem, ha továbbra is fáj, Oh-ohh.
Igyunk egy kávét és elmondom, hogy nem bántom, hogy megbánom, hogy megváltom, ha kéred. Csak egy szóval mondd és megváltoztatom.
Mellettem ülsz mégis sír,
a távolság mi köztünk szakadék.
Szélén táncolunk sötét mélység tátong nyújtsd ki két kezed felém.
Igyunk egy kávét, és elmondom, hogy elrontom, hogy felbontom, ha kell felboncolom a szívem, ha továbbra is fáj, Oh-ohh.
Igyunk egy kávét és elmondom, hogy nem bántom, hogy megbánom, hogy megváltom, ha kéred. Csak egy szóval mondd és megváltoztatom.
Néhány furcsa kép, egy félig széttört vágy,
Egy kéz, egy arc, egy száj.
De ha szólsz, de ha érzem, hogy még vársz,
De ha tudom, hogy még él a remény, vele élhetek én.
Igyunk egy kávét, és elmondom, hogy elrontom, hogy felbontom, ha kell felboncolom a szívem, ha továbbra is fáj, Oh-ohh.
Igyunk egy kávét és elmondom, hogy nem bántom, hogy megbánom, hogy megváltom, ha kéred.
Igyunk egy kávét, és elmondom, hogy elrontom, hogy felbontom, ha kell felboncolom a szívem, ha továbbra is fáj, Oh-ohh.
Igyunk egy kávét és elmondom, hogy nem bántom, hogy megbánom, hogy megváltom, ha kéred. Csak egy szóval mondd és megváltoztatom.
Oh oh. oh oh.
oh-oh-oho (sokszor)



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.