Azt írod a leveledben:
Menjek haza, jobb lesz otthon;
Meggyógyulok, nem lesz annyi
Kínos álmom, kínzó gondom.
Ott éltem át ifjuságom,
Jól tudod, hogy visszavágyom,
Menjek haza. Így hivogatsz,
Legkedvesebb jó barátom.
Mért hivogatsz? Ismered jól
Szivem minden álmát, kínját,
Eltévesztett életemnek
Integető, sötét sírját.
Míg ott voltam, addig éltem,
Volt szép álmom, volt reményem -
Kiüldözött a valóság,
Tudod jól, hogy mi lett vélem.
Nem az vagyok, aki voltam,
A réginek váza, romja,
Amit eddig nem ismertem,
Összetört az élet gondja.
Az a világ, amit éltem
Ifjukori tündérfényben,
Reménytelen, bús lelkemnek
Rég bezárult édes éden.
Közeleg a végső óra...
Minek is hívsz haza engem?
Könnyebb lesz a végső búcsu,
Hogyha addig elfelejtem
Mennyországom, boldogságom,
Tört reményem, édes álmom,
Mit gyülöltem, mit szerettem,
Ami tartott a világon.
Ne hivogass, de te jöjj el,
Mikor én már nem hivhatlak.
Vigy magaddal oda vissza,
Ahol ábrándjaim laktak...
...Hol a szív szép álmát szőtte,
Ott legyen a pihenője,
Hova mindig vágyott: ott, a
Diákdombi temetőbe'...
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.