Fejük a kezükben,
Tempósan lépnek, hiszen katonák,
Csontváz-légiók az én álmaim,
Mégis menetelnek búsan tovább.
Néha, amiként most,
Kilép a sorból egy makacs legény,
De úgy sajog, úgy fáj, mért nem maradt
S megy ki nem dalolt, szép, régi helyén.
Minek e sok álom?
Minek egy-egy elbúsult katona?
Miért lótnak e csontváz-légiók?
Mikor majdnem biztos már a Soha.
Hát ez a vad Élet
Ilyen szörnyetegül nagy Akarat?
Halál-légióim élnek ma is
S egy-egy közülük néha kiszakad.
Kiszakadt, bús nóta,
Külön álmokból hitvány szökevény,
Tram-tram, menetelnek a többiek
S hogy sajnállak, te bánatos szegény.
De sajnálom mindet,
Siratom ezt a szép álom-hadat
S ki nem ilyen szörnyű Mát érdemel,
Siratom: én felséges Magamat.
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.