|
|
|
Sírva gondolok rá,
Mikor a kevélység volt uram,
Sírva és szomoruan.
Bécsnek szállt a tábor
S a sok, vidám, vad kalandozót,
Ím, elnyelte a bozót.
Bécs és minden ellen
Nem támadhat egyszerre magyar,
Ha száz harcot nem kavar.
Jó vagyunk egy harcra,
De először mindig itt belül
Üssünk szét kegyetlenül.
Az egész világgal
Rendünk egyszerre úgyse leszen.
De itthon: félelmesen.
Minden árulókkal
Számoltunk volna itthon előbb,
Mi, a híres kérkedők.
Lopó nagyurakkal,
Kik nyakunkon tartják jármokat,
Beszéltünk volna sokat.
Bécs megmaradt volna,
Előkelőn, ravaszul, bután,
Porciónak azután.
Az itthoni Béccsel
Kellett volna végezni előbb,
Vitéz, kuruc tervelők.
Előbb itthon rendet
Csinálnának kuruc csapatok,
Ütvén grófot s nagy papot.
Azután, tudom már,
Mindennek eljön az ő sora,
Minden bűnnek ostora.
Mi másképp csináltuk,
Szép öcsém - mi kevélyek valánk
S kár, ha a magyar falánk.
Sírva gondolok rá,
Mikor a kevélység volt uram,
Sírva és szomoruan.
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
