Egyazon fajtánk, ősi viharok
Harca és ölelése
Váratta rám két, fiatal karod.
Sok idegen, vad, csókos perzselés
Csúfítja el az arcom:
Szépíts, csókolj, az élet már kevés.
Bolond, új kor: minden megváltozik,
De mi feledt nászunkban
Szép úr-fajtánk megint találkozik.
Kiket edzettek százados kohók,
Ím, egymás ajkán késtünk:
Egymást karolók és nem loholók.
Idegen utak s asszonyok hona
Oly hűs-halványan kisért,
Mintha nem jártam volna ott soha.
Mintha régi, bús-szerelmes titok
Nyílott volna ki bennünk,
Mely most már újra burkolódzni fog.
Óh, véremből véredzett büszke Vér,
Bora közös hitünknek,
Lyánykóm, testem, úrasztali kenyér.
Nagy szemed én nagy szememre terül,
Pilláink multat ásnak
S megindul szemem, mint rég, gyermekül.
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala