|
|
|
Bennünk pogány, víg násza van
Esztelenül szép gyermek-hitnek,
De néha-néha ezt a nászt
Az összebúvó félelem
Isten-órái szentelik meg.
Szerelmetes szomoruság
Foszlott felhőjű leple hull ránk
Szorongatón és gyászosan
S ha kétfelé szakaszt a Föld
Bennünket: mégis összebujnánk.
Ekkor nincs senki -: mink vagyunk,
Két-eggyek és egymásra leltek,
Két búsitottak, búsitók,
Két tapadó, két üldözött,
Két legéhesebb, árva gyermek.
Ezek az órák feketék,
De a gyémántnál ragyogóbbak,
A mosoly-nász csillagai,
Halhatlan untság-kergetők,
Szent emlői a boldog Jónak.
Mézként pereg szorongatott
Szivünkből könnye terhes kedvnek
És tart a nász és tart megint,
Szemeink öröm-hitesen
Megint-megint összenevetnek.
Óh, összebúvó félelem,
Óh, öröm-féltő, gyászos órák,
Fényes, fekete csillagok,
Kik reánk a nagy edzülés
Babonás új s új hitét szórják.
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.
