"Sok a fenyő-rúd, magas a máglya."
»Ne félj, cimborám, csak az Isten látja.
Hol járnak óta császár vitézi?:
Az mi lángunkat csak az Isten nézi.«
"Régibb üdőkben vitézkedésnek
Más becsülete volt és a vitéznek."
»Most áruk csupán van zsoldosoknak,
Az bús harcoson kik csak somolyognak.
Romló országban virtus rongy jószág:
Tegnap vitézek, ma vagyunk csak kószák.«
"Rakjam hát lángra bús, redves kedvünk?"
»Ne bántsd, azért csak tovább vitézkedjünk.
Szétszórt máglyáink míg ki nem húnynak,
Álmodjunk harcot szegényi magunknak.
Sötét a világ, kell tűz, ha lobnyi,
Kell a gyujtáshoz mindég ujból fogni.«
"Jó éjszakát, ni, virrad a lápon."
»Jó reggelt mégis, hajh, bajtárs barátom.«
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.