|
|
|
| Előadó: | Kiscsillag |
|---|---|
| Album: | 20 őszinte, kőkemény év (dupla LP) |
| Megjelenés: | 2025 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lovasi András |
|
Lovasi András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van egy kis sziget a fejembe’, azon
Én vagyok a legjobb mindenben, nagyon
Szeretnek a lányok, jó fejek a srácok
Nagyon
Gyakran indulunk el együtt szórakozni
Kólát fogyasztunk, aztán szoktunk gondolkodni
Hogy milyen egészséges, hogy minden sztráda széles
Nagyon
Szemembe vág a diszkó fénye
Elnézést engem ide középre
Rángatott ki egy nő
Miután belédiktáltam kinn
Egy csomó mindent, hogy a partin
Megszeressen ő
Nagyon vékony, alig van melle
De legalább elférek majd mellette
Ha befekszünk majd a koporsóba
Mint a heringek a sóshordóba, yeah
Van egy kis sziget a fejembe’, azon
Úgy mennek a dolgok, ahogy akarom
S ha unom kihagyom őket, mármint a meztelen nőket
Ki én
Ott hevernek úgyis mindig a napon
Kábé úgy képzeld el őket, mint a pornhubon
Csak itt én vagyok a néger, akire hálásan néz fel
Százkét nő, nagyon
Szemembe vág a diszkó fénye
Itt rázom valami hitvány zenére
Mi ez, Dzsúdló? Na ez tényleg voááá
Mér’ bajszos minden tinisztár most?
És éjfélkor mér’ vagyok kurva álmos,
Pedig mindenki marasztal?
Nagyon vékony, alig van melle
De legalább elférek majd mellette
Ha befekszünk majd a koporsóba
Mint a heringek a sóshordóba, yeah
Van egy kis sziget a fejembe’, azon
Úgy mennek a dolgok, ahogy akarom
S ha unom, kihagyom őket, mármint a meztelen nőket
Ki én
Találtam itt egy nőt, hogy milyen?
Hát mindegy, nevet a vicceimen
Amiket nem is ért a zajba’
Ordítom őket a bal fülébe
Semmire nem mondja, azt azért ne
Mert annyira nem zavarja
Nagyon vékony, alig van melle
De legalább elférek majd mellette
Ha befekszünk majd a koporsóba
Mint a heringek a sóshordóba, yeah
Hát ki tudja, mér lett ilyen fospuha a régi jó, őszinte kőkemény diszkó?
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
