|
|
|
Délnek röpülve vándorló madárnak
Tenger-sziklája, lihegő, röpke vas-ágy.
Meggyező gyermekek eggyének őrzött,
Szép, maradt meggye, veszekséges, irígyes.
Pehely, amelyet oly örömmel hordoz
Múló fészkébe kicsi királyka-madár.
Mosoly, amelyet már csak lemosolygunk
Szánón, szivesen a mások ajkairól.
Doktorunknak be nem vallott betegség,
Szép szemeinket véresítő vizió.
Rejtett kitalálásuk a zseniknek,
Kórházi ággyal fizetendő gondolat.
Gyermekem, aki nem tőlem vagy nemzett
S gyermekem mégis és én a tied talán.
Óh, asszony, őrség tűz-jeles, vén halmon,
Ki az ellennek áruló szót gyujtogatsz.
Haszontalan s bolondságnak utolsó,
De legfőbb várta mégis az én szivemen.
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.
