Refrén:
A szó a bátraké
A csend a holtaké
Ha vágod mivan, látod
Neked nincs remény, Diló
Én nem hiszem így el PAKK-PAKK
mindig hidegen HAGY-TAM
egyszer mindenért megfizettek
ÉBERKÓMA PAKK-PAKK
AW:
Add fel, éget a flaszter,
Sírnak a kurvák, mer’ kutyából nem lesz karakter, kapd el,
Jobb kezes utca halaszd el,
A holnap a mától függ de ne bazd el,
A holtak már tudják, hogy egyszer vége,
Mér’ nem tudod akkor élhetsz a mának,
Túl nagy az árrés, megéri a pénzét, fűrész a végén még ledarálnak
StinkyB:
Itt a nemzeti adó és vámhivatal!
Sxul:
Kopognak a navosok de mi a fasz van
Dik te hülyegyerek te is mindig kiakasztasz
Számolgatom én a cippit és veretem mert ha elmondom a bajokat itt vajon ki maradna
Ha elmondanám mi van bennem
Nem bántam meg azt amit tettem
Két kéz húz magához és nem enged
Bekebelezett a tré és csak szenvedtem
Refrén:
A szó a bátraké
A csend a holtaké
Ha vágod mivan, látod
Neked nincs remény, Diló
Én nem hiszem így el PAKK PAKK
mindig hidegen HAGYTAM
egyszer mindenért megfizettek
ÉBERKÓMA PAKK PAKK
Gergi :
Számoljunk egy kicsit
Állj mellénk nézd meg a különbség mennyi lett
Te közelebb parkolsz a sikerhez
De legalább rám nem mondják hogy handicap
Felfigyel mindegyik akinek elmondtam
hogy nem hiszem hogy Gergi megfizet
Egy exelnyi bűnnel megyek haza mindig
De javítom , sietek “szentiment”
Egy réteg várja hogy mikor jövök
Egy réteg várja most ennyi volt
Az a kétely járja hogy pofán röhögsz
De rájöttél velem spanba lenni jó
Nem érted hányszor tud felállni az akit
Az élet túlsokszor megtiport
Ha nem tudod miről szól
Ne vedd a szádra hogy gergi flow
StinkyB:
Túl sokan azt hiszik színház az élet
Nem fordítasz időt a problémákra
Lerobban a fél nemzet segítenék de
Nem hagyják ezt soha csak ?megdézsmálnak
Esetlen kezdettel ideje lehetne vegre jo úton járjak
Vigyétek bárhova bárhol járjak
Innen is üzenem látlak báttya
Torkon a hurok folyik a szeme utolsó percek az ágyánál
Nincs rosszabb érzés mikor a szeretted szemednek láttára elvágják
Gyulladjon legbelső poklunknak lángja amit meg kívülről nem látták
Baszunk ahogy akarunk ők elnézik meg elvárják
Refrén:
A szó a bátraké
A csend a holtaké
Ha vágod mivan, látod
Neked nincs remény, Diló
Én nem hiszem így el PAKK-PAKK
mindig hidegen HAGY-TAM
egyszer mindenért megfizettek
ÉBERKÓMA PAKK-PAKK
WimmR:
Túl sok az arc meg túl sok a név ez egy újabb lehetőség
Sokszor nem éltem vele mert túl nagy volt szám és ezzel a felelősség
Azt hinnétek magabiztos vagyok de kapkodok levegőért
Szívem a műtőasztalig ér
annyit mondok hogy nyugi nővér
A fájdalom többé nem Érdekel
Minden habi kutya előttem le térdepel
Beleállok nem izgat semmi békejel
Mert a banda darálja a férgeket
Testi erő meg az értelem
Ha ez mind megvan akkor védtelen
Minden ellenfél aki sérteget
Pont úgy jár ahogyan azt te elképzeled
Refrén:
A szó a bátraké
A csend a holtaké
Ha vágod mivan, látod
Neked nincs remény, Diló
Én nem hiszem így el PAKK-PAKK
mindig hidegen HAGY-TAM
egyszer mindenért megfizettek
ÉBERKÓMA PAKK-PAKK
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala