|
|
|
| Előadó: | Igazgatótanács |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | magyar underground hip-hop |
| Címkék: | Keressük! |
Ébredés, vizelés, víz ivás, kávé főzés,
Öltözés, szívni már cigarettát nincs idő
Rohanás, lépcsőn le, ajtón ki.
A busz a megállóban áll
Bambulás, félálom, ablakon kifelé révedés
Alakul az éber én.
Leszállás, átszállás, megint leszállás
Irány a járdán át.
Munka, szünet, munka, szünet, munka
Azt haza út van.
Kezdődhet végre mi személyes
Álmodjuk, éljük a meséket.
Egy élet, egy halál. Nézőpont
Félő, hogy itt már nagy változás nem lesz.
Szállnak a percek. 16:40.
Egyben van minden, a füst elnyel.
Van, hogy élvezem a nihilt
Nem érdekel hogy ki hív.
Pödrög egy sima cigit.
A kávém tejjel higít
A múltadban egy fal lettem
A rászorulóknak kólát főznék sparhelten.
Mostanában idősebbekkel lógok.
Holnap reggel kapitány, azt holnapután felmondok
Egy szóval nonstopp száll minden napszak
Hogy a Jack, meg a Johnnie is csak korhelyben hagynak
Feledésbe merül mint egy öreg koldus reménye
Bele csavarothadunk a mókuskerékbe.
Pisálok a kapualjba, már csak közelről.
Egy fél zsugor Kozellal, szivárgok a közelből.
Az artézi kutakat a kóbor ebek őrzik
A kandeláberek körül az árnyék keringőzik
???Az artézi kutakat a kóbor ebek őrzik
Hogy kandeláberek körül az árnyék keringőzik
Koszosak a padok, jéghideg a peron
Azt se tudom hanyas vágányra jön be a vagon
Gyűlnek a spanok, bekészült a tábor.
Sokat tanulhatsz ma a sajátosságról.
Kiveszel a tömegből, megismersz szép lassan
A basszus levegőt pumpál a mellkasba.
Egy hangra jár a fej, egy hangra jár a száj
Egy hangra jár a száj, egy hangra jár a fej.
Megállítom az időt, bevettem a kapszulát.
Hajszolod, de minek? Csak rohantok egymás után
Laza tea délután
Kapkodsz a rím után
Ez egy ilyen nap, bontom a söröket egymás után
Az asztal mellett talál meg az étel részegsége.
A jólét nehezedik rá minden részecskémre.
Pedig párizsis zsömlére egy bécsi fánk a desszert.
Egy időre most saját magam délibábja lettem.
A vérem is tohonyán, elhagyja a koponyám.
Minden ötlet pipogya, a tekintetem halovány.
Az utolsó falatom szorított rám kalodát
És falfehér deszkából szegezett rám fapofát.
Mögém oson a gondolat, hogy mosogassak.
Megpróbálok emelkedni fel a székből lassan,
De mint odúban a róka, fába szorult féreg
Még pár percig élvezem a buta békességet.
Most gondoltam egyet: tárgy, személy, fogalom
Most arra gondolok, hogy arra gondolsz, hogy ez három
Nem kéne túlpörögni, mit csináljak?
Ha egyszer így csinálom, ha mindig így csinálom.
Gondoltam egyet: személy, másnak indult.
IC-ből gyors, abból sebes, abból zónázó.
A Király utcából a szerkeverő hősökből
A Hős utcai szarkeverők most kimaradnak a szórásból.
Fogalom lettél. Fogalmam semmi.
Most arra gondolok hogyan lehet kenyérre kenni?
Nyelves féle csók a nagyszünetben, vagy a menzán, de ennyi.
Délutánra úgyis tönkremenni.
Gondoltunk egyet, nem egyre gondolunk.
Ami köztünk tornyosul az nem hiába fal..
Lövése nincs az intenzívnek mit csinál a bel,
Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.
Megismertük és hittük el a krízist.
Szememmel látom fekete a víz is.
Ragasztott szempillák, kényelmes kelepce
Szimbiózisaként a vámpír keresztje
Kéne már a zsebemben, mint talizmán.
Kihunyó fények közt, nem értik Magellánt.
A kígyók közé estem, magamhoz térek estig
Ameddig megfeleltek, mi rakjuk ami tetszik.
A szellem átmegy a rácson
Akié a bársony, én mélyebbekre ásom
Legyen a fátyol is máson.
Magam megválasztom az identitásom.
Folytatom az utazásom, de vidd el a szart már..
Szárba szökkent napokat a szél hordja szét.
Szálba tekert akarat az ég tudja miért.
El feledem a múltam, felfedezem a jelent.
Felfedező túra új célokat teremt.
Köcsögöknek deficit, mert felborult a mérleg.
Hogy ehhez nekem közöm legyen az amit én kétlek.
Nem járok munkába, mert fárasztó a mozgás.
Ácsorgok a mozgólépcsőn, túl nagy a tolongás.
Vállalkozó lettem, ugye milyen menőn hangzik?
Én vagyok ki a főnökre már rég nem haragszik.
És évek óta rutinosan tojok a rendszerre.
Tolja aki akarja, ezt mondom negyedszerre.
Nem hiszek a TV-nek és untat a sok újság.
A nevetséges ismertség, képmutató hiúság.
Sehonnan szalajtott pózoló aparátus
Az igazságot szolgáltatja Pontius Pilatus.
Zárom a sort, elvarrok minden szálat.
A Tanács az alap, nem szép reményű távlat.
Megfejtések helyett egyszerű kommentárnak
Szánom e pár sort, csak hogy így is kompenzáljak.
Tink egy állat, a legjobb értelemben
A kifinomult a rappje, elfér a legjobb étteremben.
Aláfestésnek a főfogáshoz.
Önzetlen alak ő, nem veri a fogához a garast.
Mindezt tetézi Nash-el, félfalu itt van, aki tud hesszel.
A Bfok, a Tanács, a Kamara, a Village
Orizával karöltve odapirít.
Orion, Keezart, FNT ezerhála,
Hogy együtt vittük a krút az első bálba
Ti meg gyertek áldozni a Bfok11-ben.
Frank atya úgy kever, hogy attól vizelek be.
Lemezeken át, tolta alám a zenéket.
A piszkos munkát elvégzi felétek
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
