|
|
|
(Csak a világban, künn vagyunk delik,
Olyanok, mint az álmaink szeretnék,
Nem kötnek a hitvány, pór tegnapok,
Ha hunn legendás, sok ezredü emlék.
S csak ifjan kóborg bennünk szomorún
Maradott népünk bús követü árnya,
Azután csönd lesz, futósak az árnyak
S viszkedt talpaink részeg táncot járnak.)
Künn a világban olyan messze Pest,
Vidéke, sorsa, népe, rongya, gondja,
Hogyne szaladott volna Margita
Szivet kinyitva és hajat kibontva
Villó viharu tavasz-nap gyanánt
Egy télből kikukkantott fagy-világból.
Mögötte és előtte a mi mennyünk
S nyomából nagy, zengő parancsa: menjünk.
Szent Izidor, óh, nagy hamisitó,
Mit is fordult itt a világ körültünk
Néhány éven, mióta tüzesen
S hazarívón a boulevard partján ültünk?
Közelről minden hogy sujt, mi magyar
S hogy megbánjuk tavalyi, égő kedvünk
S milyen könnyen fut, aki ki nem bénul,
El-el mégis a magyar szakadékbul.
(Mert hát csodás, végzetes fajta ez
S azok is, akik hozzá hasonultak:
Itthon hamar tagad és menekül
S ott künn tömjénnel tiszteli a Multat.)
Nincs nagyobb hit, mint nincsetlen hitünk
S mi Margitánknak párja sehol sincsen:
Magából kikelt, szép, nyugtalan némber
Szeszély-Uristen minden kegyelmével.
(De tán gép sincs, mely gépebb, mint erünk,
Nagy krisztusságban neki-nekilendül,
Nyolc korszakot nyolc évvel érni be
A bús, tunya, magyar történelembül.
S fölhúzott gépként járunk le hamar,
Kiket sziven-érintett a nyilalt gomb
S kezdéseink kincsei itt maradnak
Értékesítő alj-sisera-hadnak.)
(Szent harc volt? - lehet, hogy szent harc ma is.
Szerelem? - nyolc év szerelme eluntat.
Tüzek, a mentül-messzebb lángolók,
Mentül-hamarabb s örömmel lehunynak.
Harcos férfi sok-sok mindent elér
S minden sikertől keserűbb a szája:
Siker-vágy, amely telhetetlen éget
Üdve csupán a közönségességnek.)
(Habzsoló étvágy, mely nem válogat,
Csak kapós, tárós uccát les a szemmel,
Száguldón, rablón nem hiszi soha:
Van egy más fajta, ősi álmu ember,
Ki csupa-cél és Cél felé rohan
S kit fejbe sujt mégis minden elérés,
Mert célhoz érni vagy ostoba látszat,
Vagy névkártyája a gálás Halálnak.)
(Óh, ez magyar: magunkból-kikelés,
Élni akarván itthagyni magunkat
S nemhiába rosszak az utaink,
Átlót adunk sáros, görbült utunknak
S így lesz életünk csak az ifjukor
S így legkinzóbb épp a magyar öregség
S az életvágynak gyorsan halkul kedve:
Tükörbe néz és meg van öregedve.)
Hát miként a költöző madarak,
Kiket nem tart, de nem is vár fészek,
Úgy vágtunk neki őszi zordonon
Margita után az elröpülésnek,
Innen, ahol annyi abbahagyott
Harc, könny-özön, tér bennünket marasztalt.
Legyintett rájuk bús kezünk, a fáradt
S itt hagytuk mind a javíthatlanságnak.
Levél: »Margita, úrnőnk, itt vagyunk,
Vagy itt vagyok, ha gőgöd meg nem tiltja,
Te vitted haza ifjú hivedet
S fáradt bolondod most te hoztad vissza.
Hogy minden voltál, ugye jól tudod
És hogy semmim sem, ugye bűn az átok?
Tied volt a kivánt és teljes Élet,
Enyém száraz száj, éhség, harc és vércsepp.«
»Történteidből bánsz-e valamit
S a jajokra emlékszel, miket küldtem,
Vagy minek jönni kellett, mit se bánsz
S élsz tovább az Élet fölé kerülten?
Körülvágytak a legjobb valakik
S kedvedért tüzet gyémántok csiholtak,
Mitosz burkol el s lángkoszorut szőnek
Legendák: fölé ékes, barna fődnek.«
»Vagy az azértist éled már megint,
Mint otthon újból mindenki és minden?
Százszor érzem nagy remegésidet
Téged-kérő, paskolt idegeimben.
Fiadat, ki lelkem szerint fiam,
Ha csókolod, csak szellőnyit gondolj rám
S egyszer mélázzon fehér kezed jelre:
Ott roskadok szined előtt térdelve.«
Akarta a firenzei tavasz,
Hogy Ottokár későn, de választ kapjon,
Szerelmesen és zengő-szomorún,
Anyáskodón beszélt hozzá az asszony:
»Óh, tudom én, hogy nincs többhöz jogom,
Sorsom most már a rabságos szabadság
S hogysem unott megismétlődés lennék,
Hadd lehessek forró szomjakban emlék.«
Lelkünkben és a világban bolyong
Azóta s most és olykor mintha intne
S a mi szétszéledett, hős csapatunk
Glédába áll és megifjodik szinte
S egyformán sírjuk titkon száz helyütt,
Mért nem lehettünk gyermekének apja
S hogy szűzre, hitre, célra, szép s ha jó is:
Méltatlanoktól jön metamorfózis.
(De így vagyon, vélné a Biblia
S az idők mostan nagyon bibliásak,
Erjeszti lelkét, testét a magyar
Mások csókjáért és fiáért, másnak.
S eltörpülnek a honi huncutok,
Gigász-ördögök feje ver felhőket,
Margita kóvályg, mink is letörődtünk,
Nem leszünk semmi, már beletörődtünk.)
(Vérünket bizony holnap már talán,
S tán nem kár érte, száz cerberus issza,
De hadd viselje gondunk csak tovább
Elhívott táltos, bölcs, nagy Tisza Pista
S sugárzó népe, az agytalan úr,
A Sobri-ügyvéd s betűtlen koldushad,
Névbe, címerbe kapaszkodó óság
S persze a pénzes, szent harács-zsidóság.)
(Mi gubbaszkodva s olyan valakik,
Kik cirkuszba résen néznek a ponyván,
Várunk, de inkább elandalodunk
Margitáról s volt harcainkról lomhán:
Óh, sok, szent év, Sátán-vágyak sora,
Pazarolt hitek s örök, magyar hívság.)
Jó éjszakát, be jó, hogy minden elmegy,
Hit és dühök, Margita és szerelmek.
Szeptember 11. és 14. között várják a közönséget
A 11. AVL-Érdi Jazz Fesztiválon fellép mások mellett a Roby Lakatos Gypsy Jazz Band és Emilio, a Clotile Bonner Farkas Quartet, a Judy Niemack Trio és Lakatos Ágnes. Öt magyar trombitás idézi meg Miles Davist, és bemutatnak egy jazz-zenéhez köthető könyvet is.
Tizenegy év után először kap helyet az Érdi Jazz Fesztiválon a free jazz
A rögtönzések és a szabad zenélés jegyében lép színpadra Birta Miki jazzgitáros, Kollmann Gábor szaxofonos és Mogyoró Kornél, aki ütőhangszerekkel gazdagítja a formáció hangzását.
Idén a jazz-zenéhez köthető könyv lesz a Jazz és Irodalom Est témája
Vass Virág író, újságíró Szóló című regényének cselekménye a XX. század elején, Amerikában játszódik. A szerzőhöz az Erkel-díjas Binder Károly csatlakozik, hogy jazztörténeti áttekintést adjon a könyv cselekményének koráról. Az esten a kor zenéje is felhangzik.
Szeptember 12-én Judy Niemack partnere lesz Gyárfás István (gitár) és Csuhaj-Barna Tibor (bőgő), de a vendégművész Lakatos Ágnes jazzénekessel is előad közös produkciót. A műsorban a Nagy Amerikai Daloskönyv legismertebb klasszikusai csendülnek fel.
Fellép a Clotile Bonner Farkas Quartet is
Clotile Bonner, művésznevén Clotile Yana amerikai énekesnő jazzbőgős férjével, Farkas Norberttel egy hónapja érkezett New Orleansból Magyarországra. Erre az alkalomra összeállt zenekarukban két Junior Prima díjas fiatal is szerepel: Egri János Jr. zongorán, Tálas Áron dobokon játszik.
Miles Davis pár hónap múlva ünnepelné 100. születésnapját
Ebből az alkalomból öt kiemelkedő magyar trombitás idézi meg a legendás zenészt. Az est irányítását Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője vállalta. Az oktett tagja Subicz Gábor, Koós-Hutás Áron, Fekete István és Tűzkő Salamon, a kísérő zenekar a MAO ritmusszekciója.
Fotó: Modern Art Orchestra Facebook
A kiemelkedően tehetséges egyetemisták koncertje
Zongorán az Érden élő Horváth Szabolcs mutatkozik be, partnere Fehér Melissza jazzszaxofonos lesz. A kvartett további tagja Papp Tamás bőgős és Éles Máté dobos.
A fesztivál zárásaként Roby Lakatos hegedűművész ad koncertet
A művész Gypsy Jazz Band nevű formációja a magyar zenekultúra egyik különleges színfoltja. Mára a Django Reinhardt által megteremtett jazz manouche műfaj egyik leghitelesebb és legkiemelkedőbb képviselőjévé vált.
Fotó: Roby Lakatos hivatalos
A koncerten bőgőn az Érden élő Flór Noémi kíséri, és fellép Jellinek Emil, művésznevén Emilio is, aki dobosként kezdte pályafutását, majd énekesként is bemutatkozott.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
