|
|
|
Csak omlatagon meredez felém
Emlék-bástyája a bús tegnap-multnak
S kendőjét alig látom, a hivót,
Margitának, a szép kiszabadultnak,
Regényen és gyermeken túlesett,
Szép, nyugtalan életet-keresőnek:
Ébredésüknek, mely vak éjbe gázolt,
De magyar Égre hajnal-képet mázolt.
Bizonyos, hogy nem mienk a gyümölcs,
Kik a szemünket százszor is kisírtuk,
Kik a réveteg, halvány Margitát
Szerelmes, biztos életvágyra bírtuk,
Hogy átmehessen tévedt csókokon,
Gyötrelmek és csábulások kín-utján
S aztán szabaddá válván fehér szárnya,
Fölröppenhessen élni a világba.
Az Élet a szabadot szereti
Vagy azt, ki békés, béklyós, vidám rabja,
Minden szavát aki kineveti,
Vagy aki mindet komolyan fogadja.
Vajon Margita fölröpülhetett
Az Élet forró, egyetlen Napjához,
Vagy itt kereng alacsonyan, remegve,
Halkul vétózva Lukács-Tisza-rendre?
Más pillanat a magyar pillanat,
Minden egyik a másikat csufolja,
Egyik víg, tavaszi himnuszt dalol,
A másik a sír-földelőt dobolja.
Ottokár is százfélén, habozón
Margitát s az Életet kerülgette,
Pedig, higgyük, hogy ezek sohse késnek,
Mert nem várhatnak Margita s az Élet.
(Óh, lángolás, Élet fölöslege,
Jele, túsza és leendő tűz-tárunk,
Nekünk kellesz most leginkább bizony,
Kik azt se tudjuk, vajon mire várunk,
Kik, ha kunyhónkon ég-ropog a nád,
Már látjuk új, cserepes, nagy tanyánkat
S nem akarunk félős sorssal, hiába,
Törökként futni vissza Ázsiába.)
(Nagy ember és nagy nemzet élhet úgy,
Ahogy táncos, szent hóbortja akarja
S ahogy futnak e menekült sorok,
Úgy buggyan ki szivemből megfacsarva
Magyarság fénye, könnye s tört hite:
Óh, Margitánk, mi is lesz hát belőlünk?
E kis regény mégis véget ér egyszer,
De mi lesz ez ős, magyar gyötrelemmel?)
(Csak falvából kiszakadt ó kisúr
Érhet rá itt ilyen nagyúri gondra,
Holott ez nem is fajta-őrület,
De benne van tömjénes-gomolyogva
»Tebenned biztunk« s »Circumdederunt«,
Mindez nehéz, nagy, fojtó, síri zsoltár,
Önző, de szörnyű: térdet-fejet hajtván
Magamban látni omlóban a fajtám.)
(De szabad-e itélni magamon
Fátumáról egy furcsa, kicsi népnek?
Új igazak, történtek s fátumok
Márul holnapra szavainkra lépnek.)
Mikor Margita élni-akarón,
Tölt beggyel, bátran az Életnek vágott,
Hiteink itthon magasakra nőttek,
Akarva, tiltva, de megszentelődtek.
Margita, a Sors és mi: hát megyünk,
Dúlt csoportunkban, mely frissebb, mint másmi
S ha csapdosódtunk az Élet körül,
Már nem fogjuk lelkünk lezabolázni.
Talán pályánk sohsem-találkozó
(- Minden találkozás váratlan szégyen -),
Úgy szépek ám ezek a földi pályák,
Hogy keresők egymást meg ne találják.
Hallgassatok el, vén indulatok,
Hajló birái bomlott Ottokárnak,
Sohsem azok a dús arany-hegyek,
Melyek kincseket kincsek után tárnak
S ha Ottokár egyszer vélte remegni
Margitának harangvirág-harangját,
Nincsen harang, tavasz-zaj, sóhaj, ének,
Mely szebben szóljon a Szív istenének.
S nincs búsabb, mint az asszony-kergetés,
Hacsak az asszony nem a minden-váltság,
Ösztön, szenvedély, fajta és haza,
Áldozás, Élet, vallás és imádság.
Hogy Ottokár ujonnan-zúduló
Vággyal rohant nagy vágyának utána:
Bizonyos, ő is Margitában nézte,
Mi mai magyar fogó lépes-méze.
Az ember is úgy otthagyja magát,
Mint perc, óra, nap, korszak és mint minden
S nincs Géniusz, melynek hevülete
Mind-egyformán hevítsen sziveinkben.
Mikor gyáván megbúvott Margita
S mikor szárnyait kezdte megzugatni
És Ottokár mikor százszor lemondva
Mégis elment: ez a sorsok bölcs sorsa.
És hogy még egyszer Margita után
Ottokár hogyan, mikor, miért ment el,
Majd elmondom az utolsó soron,
Későn tán, bénán és lerongyolt kedvvel.
De elmondom már minél hamarabb,
Siessünk már e mesétlen mesével,
Mert siet minden: az Élet, a nők is
S most robajjal sietnek az Idők is.
Azután egy kis epilóg leszen,
Ijedt költőknek e régi fogása,
Hol fölrótt (de bizton szép) hiányait
A költő búval el-kimagyarázza.
Most mosolygón, intőn és betegen
Fejezi be a megkésett strófákat,
Valahogy csak összetörött a Mával,
De mi lesz a Holnappal s Margitával?
Félmilliárd forint keretösszegű vallásos könnyűzenei pályázat indul útjára Katalin napján, november 25-én.
Ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnepen mondott köszöntőjében jelentette be.
- A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával szövetkezve elindítanak egy vallásos könnyűzenei pályázatot, 500 millió forintos keretösszeggel - emelte ki Závogyán Magdolna az Eiffel Műhelyházban tartott eseményen.
A vallásos könnyűzenei támogatás lehetőséget ad rendezvényeket szervezésére, kistelepüléseken megvalósuló fellépésekre, hangszerek vásárlására vagy orgonafelújításra.
A pályázati lehetőség egy hónapig áll rendelkezésre, azért, hogy január végéig a pályázatokat elbírálhassák, és februárban már megkössék a szerződéseket.
2012-ben lehetőség nyílt arra, hogy 5 éven keresztül 31 ezer kulturális közfoglalkoztatottat foglalkoztassanak, akik több mint 2600 településen dolgoztak.
Ezen a kulturális közfoglalkoztatáson belül már számos embert be tudtak kapcsolni olyan kulturális programokba, amely a települések közösségeinek az életét erősítette, a hitéletet, az egyházi közösségek megerősítését szolgálták - hívta fel a figyelmet.
2015-2016-ban központi támogatásoknak köszönhetően elindult a Csoóri Sándor Program, 5 milliárd forinttal, amelyhez már nagyon sok egyházi közösség kapcsolódott.
A 2020-22-ben útjára indult Szakkör programot, illetve a Tehetségpaletta Programot, amelynek keretében az elmúlt évben több mint 1200 közösség és 9500 résztvevő mutatta meg tudását, művészetét az anyaországban, valamint a Felvidéken, Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján.
Egyre több vallásos és egyházi könnyűzenei szervezet kapcsolódott a programhoz
Magyarország kormánya 600 millió forinttal támogatja a programot, amely jövőre is meghirdetésre kerül.
Az elmúlt 15 évnek az egyik koronája a Petőfi Kulturális Program. A Kárpát-medence egyre több vallási könnyűzenei egyházi közössége megjelenik ebben a programban, amelyhez 5 milliárd forint áll rendelkezésre.
- Hat éve van módunk támogatni a dicsőítés misszióját, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe és felelőssége és feladata - hnagsúlyozta
- 3660 produkciót, együttest, programot tudtunk az elmúlt hat évben támogatni, ez nagyságrendileg 3 milliárd forintot jelent. Még ennél is jóval nagyobb dolog az, hogy az elmúlt években bárhová is mentünk a Kárpát-medencében, azt tapasztaltuk, hogy ez a támogatás beérett, sokan látják a jelentőségét - fűzte hozzá Soltész Miklós.
Ezért is gondoltuk azt, hogy mindezt folytatni kell, a jövőben is támogatni kell a dicsőítő együtteseket abban, hogy az embereknek örömöt szerezhessenek. A felekezetközi esemény a magyar vallásos gitáros zene, a templomokban, imaházakban rendszeres szolgálatot ellátó zenekarok és zenészek ünnepe volt - fogalmazott az államtitkár.
Közel 30 hazai és határon túli együttes vett rész az Egyházi Könnyűzenei Ünnepen
A gálakoncert előtt kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a dicsőítésről és arról, hogy milyen szerepet játszik a szakmai felelősség, minőség a szolgálatban.
A Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnep Magyarország Kormánya és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Felső-krisztinavárosi Gitáros Együttes és a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia szervezésében valósult meg.
Kiemelt kép: Budapest, 2025. november 8. A Golgota Gospel Kórus előadása a II. Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnep gálaestjén az Eiffel Műhelyházban 2025. november 8-án. MTI/Kocsis Zoltán
