|
|
|
(Mit sohse hittem, a hős vér-fazék
Virtusos, fúlt fűtéseit sokallja,
Tágul, robbanhat s egy szép reggelen
Gazdája nyekken és ott marad halva,
Vagy még csunyábbat tesz e béna gép:
Elcammog velem puffadt tetem-sorsig:
S nekem, ki tegnap hetyke táncot lejték,
Jég most szivemen s arcomon verejték.)
Sírnivaló, de nevetni szabad:
Kit negédesen száznál több Halál-dal
Hirdet, mint a Halálhoz hív komát,
Most gyáván szepeg s óvatosan lábal,
Kímélkedik és méregfogait
E nótájának kiszedi ezúttal:
Most kit se bánt s ki szenvedt vagy sírt érte,
Odaölelné beteg, rossz szivére.
(Óh, Élet, hogy nem én harsoghatom
Először el Te nagy egyetlenséged,
Mért álltunk szemben, mint vad szeretők,
Egymást-tépő, csók-fojtós ellenségek
S mért nem lehettünk derült házasok?)
A Margita fölmelegített nászát
Szótlan kínnal, büszkén, vígan fogadtuk,
Meg se sirattuk, de ki se kacagtuk.
Nagy fény-csodákban pompázhat a Nő,
Ficánkoló, szép, férfi-verő ésszel,
De csak csókokban tud még merni ma,
Kissé elmaradt másféle meréssel
S ha bakot lő a szerelmi merés,
Akkor is csak siró dac jön vagy bosszú:
Mintha szerelmes varrólyány lett volna,
Margita is így tört ez asszony-sorsba.
Ha elvehetjük a más asszonyát -
Gondját könnyekkel Ottokár így szűrte -,
Mi vagyunk a hím-diadalmasok,
Balgául büszkék fakó győzelmünkre
S ha más férfit kap, akit ellökünk,
Féltő jajjal megint visszakivánjuk,
De gyűlölettel kell lennünk a nőhöz,
Ki tőlünk térül vissza az elsőhöz.
És mert azt hitte, gyűlöli nagyon,
Minden gesztusát Margitának szánta
És mert azt hitte, már nem szereti,
Még alvásos órákon is kivánta.
Ha hallotta, hogy senyved Margita,
Lappangón senyvedt minden öröm benne,
Más nőkhöz futott s miként szent oltárra,
Ömlött ölükbe forró csóva-vágya.
(Úgy gondolom, hogy minden: Szerelem:
Politika, tudás, pénz, kocka, üzlet,
Apostolság, művészet, vakmerés,
Mind a csókoktól vagy csókokhoz űznek,
Az a nagy, hirhedt összevisszaság,
Mit akkor Bécs még pártfogolt minálunk,
Talán nem volt más, mint csalásba ótott,
Gazdátlan, bűnös, tévedt, szomjas csókok.)
(Istenem, én az »eb ura fakó«-t
Tartom ma is a legszebb jeligének,
Csak ne koptatták volna olyan el
Díszmagyaros, suta szegény-legények.
Engem Nagy Györgynél jobban keserít
Vén, korcs Hunnia újra-újra násza
Muszájból, pénzért avagy pulyaságból:
Bitót nekünk: bujjék ki szeg a zsákból.)
(A fene tudja, hogy mi lesz velünk
S mit rejtegetnek egyikmás iszákban?
Olyan jó néha keserűn magyar
Szitkot görgetni művelt, úri szánkban.
Úgy élünk, mint bódult szerelmesek
És Hungária bizonyisten asszony.)
Margita, csak hogy ön-gőgjét ne sértse,
Vérzett, titkolt, sírt, maradt: csak azért se.
És játszotta Ottokár is velünk
Azt, ami magyar, új előkelőség:
Cinikusan tagadta meg magát,
Nehogy talán mint érzéseknek hősét
Lássa egy szellemes ujságiró,
Kinek ílyre gúnnyal fekszik a tolla.
(Jaj, hogy mindre, amibe kéne hinnünk,
Klisékben áll fölényes, pesti viccünk.)
És halljuk egyszer: elment Margita,
De az urával és messze vidékre,
Hol tükrösebb Ég alatt lesznek ők
Jobbak egymáshoz egymást jobban nézve
S ekkor olyan feledés-szél suhant
Harcban tépett fejeinknek fölötte,
Mintha erdőn nagy, ősi fát kivágnak:
Vége van a mesének és világnak.
Rohantunk, hogy a fa lombjai
Suhantva ne verjenek le a földre
S rohantunk, hogy ki ne felejtsenek,
Neveinket nevek közül törölve.
Mert e kis ország csodálatosan
Fut, felejt és jaj annak, ki lekésik:
Nemes arcról lepiroslik a szégyen,
De kiabál a piacon, hogy éljen.
Vártunk, lármáztunk, de hallgatagon
Sompolyogott vissza belénk az emlék
S kardos kezünkben Margita nevét
Dalolták ki bő-véresen a pengék.
Május volt és nem éreztünk Tavaszt,
Hogy Ottokárral hajnalban kószáltunk:
- Ha visszajönne - sóhajtott rekedten -,
Megmondom, hogy én sohase szerettem.
(»Ha visszajönne« - óh, furcsa Titok: -
Aki elment, mindenkit szépnek látunk.
Mult, Rejtély, Tilos, Messze és Soha,
Mind-mind a mi szerelmetes barátunk.
Szép elmenni, de mégis gyönyörűbb,
Álmot zúzva bár, mégis visszatérni
S kiknek lelkén metafizika rágott,
Adni földi ölelnivalóságot.)
Szeptember 11. és 14. között várják a közönséget
A 11. AVL-Érdi Jazz Fesztiválon fellép mások mellett a Roby Lakatos Gypsy Jazz Band és Emilio, a Clotile Bonner Farkas Quartet, a Judy Niemack Trio és Lakatos Ágnes. Öt magyar trombitás idézi meg Miles Davist, és bemutatnak egy jazz-zenéhez köthető könyvet is.
Tizenegy év után először kap helyet az Érdi Jazz Fesztiválon a free jazz
A rögtönzések és a szabad zenélés jegyében lép színpadra Birta Miki jazzgitáros, Kollmann Gábor szaxofonos és Mogyoró Kornél, aki ütőhangszerekkel gazdagítja a formáció hangzását.
Idén a jazz-zenéhez köthető könyv lesz a Jazz és Irodalom Est témája
Vass Virág író, újságíró Szóló című regényének cselekménye a XX. század elején, Amerikában játszódik. A szerzőhöz az Erkel-díjas Binder Károly csatlakozik, hogy jazztörténeti áttekintést adjon a könyv cselekményének koráról. Az esten a kor zenéje is felhangzik.
Szeptember 12-én Judy Niemack partnere lesz Gyárfás István (gitár) és Csuhaj-Barna Tibor (bőgő), de a vendégművész Lakatos Ágnes jazzénekessel is előad közös produkciót. A műsorban a Nagy Amerikai Daloskönyv legismertebb klasszikusai csendülnek fel.
Fellép a Clotile Bonner Farkas Quartet is
Clotile Bonner, művésznevén Clotile Yana amerikai énekesnő jazzbőgős férjével, Farkas Norberttel egy hónapja érkezett New Orleansból Magyarországra. Erre az alkalomra összeállt zenekarukban két Junior Prima díjas fiatal is szerepel: Egri János Jr. zongorán, Tálas Áron dobokon játszik.
Miles Davis pár hónap múlva ünnepelné 100. születésnapját
Ebből az alkalomból öt kiemelkedő magyar trombitás idézi meg a legendás zenészt. Az est irányítását Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője vállalta. Az oktett tagja Subicz Gábor, Koós-Hutás Áron, Fekete István és Tűzkő Salamon, a kísérő zenekar a MAO ritmusszekciója.
Fotó: Modern Art Orchestra Facebook
A kiemelkedően tehetséges egyetemisták koncertje
Zongorán az Érden élő Horváth Szabolcs mutatkozik be, partnere Fehér Melissza jazzszaxofonos lesz. A kvartett további tagja Papp Tamás bőgős és Éles Máté dobos.
A fesztivál zárásaként Roby Lakatos hegedűművész ad koncertet
A művész Gypsy Jazz Band nevű formációja a magyar zenekultúra egyik különleges színfoltja. Mára a Django Reinhardt által megteremtett jazz manouche műfaj egyik leghitelesebb és legkiemelkedőbb képviselőjévé vált.
Fotó: Roby Lakatos hivatalos
A koncerten bőgőn az Érden élő Flór Noémi kíséri, és fellép Jellinek Emil, művésznevén Emilio is, aki dobosként kezdte pályafutását, majd énekesként is bemutatkozott.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
