



(Mit sohse hittem, a hős vér-fazék
Virtusos, fúlt fűtéseit sokallja,
Tágul, robbanhat s egy szép reggelen
Gazdája nyekken és ott marad halva,
Vagy még csunyábbat tesz e béna gép:
Elcammog velem puffadt tetem-sorsig:
S nekem, ki tegnap hetyke táncot lejték,
Jég most szivemen s arcomon verejték.)
Sírnivaló, de nevetni szabad:
Kit negédesen száznál több Halál-dal
Hirdet, mint a Halálhoz hív komát,
Most gyáván szepeg s óvatosan lábal,
Kímélkedik és méregfogait
E nótájának kiszedi ezúttal:
Most kit se bánt s ki szenvedt vagy sírt érte,
Odaölelné beteg, rossz szivére.
(Óh, Élet, hogy nem én harsoghatom
Először el Te nagy egyetlenséged,
Mért álltunk szemben, mint vad szeretők,
Egymást-tépő, csók-fojtós ellenségek
S mért nem lehettünk derült házasok?)
A Margita fölmelegített nászát
Szótlan kínnal, büszkén, vígan fogadtuk,
Meg se sirattuk, de ki se kacagtuk.
Nagy fény-csodákban pompázhat a Nő,
Ficánkoló, szép, férfi-verő ésszel,
De csak csókokban tud még merni ma,
Kissé elmaradt másféle meréssel
S ha bakot lő a szerelmi merés,
Akkor is csak siró dac jön vagy bosszú:
Mintha szerelmes varrólyány lett volna,
Margita is így tört ez asszony-sorsba.
Ha elvehetjük a más asszonyát -
Gondját könnyekkel Ottokár így szűrte -,
Mi vagyunk a hím-diadalmasok,
Balgául büszkék fakó győzelmünkre
S ha más férfit kap, akit ellökünk,
Féltő jajjal megint visszakivánjuk,
De gyűlölettel kell lennünk a nőhöz,
Ki tőlünk térül vissza az elsőhöz.
És mert azt hitte, gyűlöli nagyon,
Minden gesztusát Margitának szánta
És mert azt hitte, már nem szereti,
Még alvásos órákon is kivánta.
Ha hallotta, hogy senyved Margita,
Lappangón senyvedt minden öröm benne,
Más nőkhöz futott s miként szent oltárra,
Ömlött ölükbe forró csóva-vágya.
(Úgy gondolom, hogy minden: Szerelem:
Politika, tudás, pénz, kocka, üzlet,
Apostolság, művészet, vakmerés,
Mind a csókoktól vagy csókokhoz űznek,
Az a nagy, hirhedt összevisszaság,
Mit akkor Bécs még pártfogolt minálunk,
Talán nem volt más, mint csalásba ótott,
Gazdátlan, bűnös, tévedt, szomjas csókok.)
(Istenem, én az »eb ura fakó«-t
Tartom ma is a legszebb jeligének,
Csak ne koptatták volna olyan el
Díszmagyaros, suta szegény-legények.
Engem Nagy Györgynél jobban keserít
Vén, korcs Hunnia újra-újra násza
Muszájból, pénzért avagy pulyaságból:
Bitót nekünk: bujjék ki szeg a zsákból.)
(A fene tudja, hogy mi lesz velünk
S mit rejtegetnek egyikmás iszákban?
Olyan jó néha keserűn magyar
Szitkot görgetni művelt, úri szánkban.
Úgy élünk, mint bódult szerelmesek
És Hungária bizonyisten asszony.)
Margita, csak hogy ön-gőgjét ne sértse,
Vérzett, titkolt, sírt, maradt: csak azért se.
És játszotta Ottokár is velünk
Azt, ami magyar, új előkelőség:
Cinikusan tagadta meg magát,
Nehogy talán mint érzéseknek hősét
Lássa egy szellemes ujságiró,
Kinek ílyre gúnnyal fekszik a tolla.
(Jaj, hogy mindre, amibe kéne hinnünk,
Klisékben áll fölényes, pesti viccünk.)
És halljuk egyszer: elment Margita,
De az urával és messze vidékre,
Hol tükrösebb Ég alatt lesznek ők
Jobbak egymáshoz egymást jobban nézve
S ekkor olyan feledés-szél suhant
Harcban tépett fejeinknek fölötte,
Mintha erdőn nagy, ősi fát kivágnak:
Vége van a mesének és világnak.
Rohantunk, hogy a fa lombjai
Suhantva ne verjenek le a földre
S rohantunk, hogy ki ne felejtsenek,
Neveinket nevek közül törölve.
Mert e kis ország csodálatosan
Fut, felejt és jaj annak, ki lekésik:
Nemes arcról lepiroslik a szégyen,
De kiabál a piacon, hogy éljen.
Vártunk, lármáztunk, de hallgatagon
Sompolyogott vissza belénk az emlék
S kardos kezünkben Margita nevét
Dalolták ki bő-véresen a pengék.
Május volt és nem éreztünk Tavaszt,
Hogy Ottokárral hajnalban kószáltunk:
- Ha visszajönne - sóhajtott rekedten -,
Megmondom, hogy én sohase szerettem.
(»Ha visszajönne« - óh, furcsa Titok: -
Aki elment, mindenkit szépnek látunk.
Mult, Rejtély, Tilos, Messze és Soha,
Mind-mind a mi szerelmetes barátunk.
Szép elmenni, de mégis gyönyörűbb,
Álmot zúzva bár, mégis visszatérni
S kiknek lelkén metafizika rágott,
Adni földi ölelnivalóságot.)



Január 25-én, Bereményi Géza 80. születésnapja alkalmából jelenik meg a Spotify-on Járai Márk első szólóalbuma, az Összevissza tánc a világ.
Járai zenéi és Bereményi szövegei – akár a Cseh-Bereményi dalok – javarészt egy konyhaasztalon íródtak eggyé, és a 2019-ben indult közös alkotói folyamat most érett meg a megjelenésre. A streaming közzététel után pedig hamarosan vinylen is hallhatóak lesznek a Járai-Bereményi szerzemények, a Berg Records gondozásában.
„Cseh Tamás-estre készültem a Hadikba. Rengeteget készültem a koncertre. Elmentem az Iskola utcába, ahol Cseh Tamás és Bereményi Géza lakott, álldogáltam a kapualjban, beültem a törzshelyükre, az Isolabellába, és közben hallgattam a dalokat. Teljesen átszellemültem, két hónapig Cseh-Bereményi-ködben éltem, még beszédtechnikát is tanultam, hogy az átkötő prózai részek jobban menjenek” – mesélte Járai Márk.
„Bereményi Géza jön, meglepetésvendégnek. Akkor nagyon betojtam.” - emlékezett vissza Járai Márk a koncert napjának reggelére, amikor a szervező, Juhász Anna felhívta őt.
Járai akkor már hosszú ideje szerette volna, ha Bereményi neki adja, akár a legrosszabb szövegét, ami a fiókban porosodik.
„Géza nagyon kedves volt, értőn figyelt a koncert alatt, és amikor vége lett, arcon csókolt, hátba veregetett, és mondta, másnap menjek fel hozzá.” A fiókból ugyan nem került elő semmi, azonban a konyhaasztalon elkészültek az első dalszövegek.
„Hasonló metódussal születtek a mi dalaink, mint a Cseh-Bereményi dalok. Többnyire a konyhában, de volt, hogy leugrottam hozzá a Balatonra és gyorsan megírtunk egy számot. Lehet tanulni a szövegírást, de úgy, ahogy Géza műveli, nem. Zsigerből kell, hogy jöjjön.” – mesélte Járai.
A közös munkából végül húsz dal született, melyből tíz került fel a most megjelenő hanganyagra.
„A legelső napon rögtön három dalt is írtunk, mindhárom ott van a lemezen. Született egy „Budapest” dal is, ami azért fontos számomra, mert Géza eddig négy dal írt ezzel a címmel, abból hármat Cseh Tamásnak. A negyediket én kaptam” – mondta Járai, aki elmondta, hogy az összes dal Gézáról szól. „Én csak egy „szócső” vagyok és szívesen magamra vállalom ezt megtisztelő terhet.
„Amikor Járai Márknak dalokat írtam, egyáltalán nem gondoltam Cseh Tamásra. Eszembe sem jutott összehasonlítgatni őket. A szövegeket Márk dallamai inspirálták. Egy másik ember, egy másik korszakban. Szóval, ez nem egy Cseh Tamás emléklemez. És miért "Összevissza tánc a világ"? Elég elolvasni a mostani híreket, a jelenlegi évtizedet így lehet jellemezni." -
fogalmazott Bereményi Géza.
A hanganyag a Berg Records gondozásában jelenik meg, producer Felcser Máté.
A hamarosan megjelenő vinyl, melynek érdekessége, hogy néhány dalszöveg eredeti kéziratának másolatát is tartalmazza, már előrendelhető az alábbi linken.
Fotók: Járai-Bereményi hivatalos