|
|
|
A Herkules-bölcsők ideje volt
S még a Sors sem aggoskodott miattunk
S mi, azóta már fölnőtt valakik,
Unalmunkban kigyókat fojtogattunk
S nem volt jelszónk a forradalom,
Csak tudtuk, hogy hős Jövőkkel jegyződtünk.
Kit itt, kit ott érlelt a Sors, a lomha,
Nagy, illetlen, magyar forradalomra.
És Páris volt hazánk helyett hazánk,
Magyar-becsmérlés fájdalmatos kéjünk.
Kerültük a dunai Ázsiát,
Hogy dühvel, mindig, csak róla beszéljünk.
Arany János volt végső lobbanás,
Süket és sötét volt a magyar lélek,
Majd harminc évet rossz álomban szunnyadt,
Míg csalt, ágált, élt a politikushad.
Köd a boulevard-on s köd a sziveken,
Mély bánatok, kiket az Ősz kovácsolt,
Csilinges, kis, honi históriák,
Mögöttük a vén Hunnia, a rácsolt,
Otthon minden félszeg, vigasztalan,
Itt rámolunk egy bolond-szebb Jövőre,
Bízót nem kapva s másokért is bízván.
Akkor jött volt először Tisza István.
Otthon a csöndes, piszkos erjedés
Utálatos halál-ideje tartott,
Mikor Párisban kék, magyar acél
Masszájából formálódtak a kardok.
Kardok, később majd hazaérkezők
Lelkünkért s pro pátria, libertáte.
Együtt forrtunk ott, ki must, ki félig-bor:
György úr, jogász, én s Ottokár, a piktor.
Páris akkor még nem volt csámborult,
Hunn gyülevész-had sűrü menedéke
S otthon se tudta több, mint száz magyar,
Hogy tőlük fél a petyhüdt, úri béke.
Kis, űzött, éhes, vad csapat valánk,
Kiket a Sors méltán messze-zuhantott,
De már honnról piroslottak a rózsák
S egy-kettőnkre az örökkévalóság.
Akkor nagyon Tisza Kálmán-szagú
Volt még mindig e Bécs-vorstadti élet:
Zsidó báróság, türelmi adó,
Dzsentri, mágnás, pap és tűrő cselédek.
Kasztjából ritkán és óvatosan
Mert valaki vágyódón kinyujtózni.
Hiszen nem volt másabbul sokkal, mint most,
De rémnek hittek egy Vázsonyi Vilmost.
De hallottunk már merészségeket
S pesti Eszterek kezdtek öltözködni,
Zsidók közül támadott férfi, nő,
Ki bátrabb, szebb s több volt, mint mind a többi.
És lent, a Pest-szabásu végeken
Rejlő jelre vártak nyugtalan ifjak
S Bródy Sándornak jó hívei nőttek
S nem azért, mert szép s kellő volt a nőknek.
Szélvész-várásban telt hát az idő,
Szélvészt, asszonyt s újat várt a triászunk.
Közös nőnk volt egy fehér, távoli
S ültük vele ledéren lelki nászunk.
Zsidó leány - mondtuk -, szimbóluma
Ránk-siető, új, szép, magyar időknek.
Addig is, bár nem voltunk nagy-serények,
Éltünk álmaink sok-sok istenének.
Sok politika és sok szerelem
S kavarogjon a holt, magyar, pimasz tó,
Sok buja vers, utazás, papfalás
Volt tervem és sok, hangos, nép-riasztó
Zenebona, rivalgó újitás:
Egy poéta-Széchenyi vágytam lenni
S mellékesen, hogy lábunk frissen szedjük,
Vészi József és Bartha Miklós együtt.
Az Ottokár bolond, nagy vásznain
Forró testű nők tobzódtak, lihegtek
S György is, bár módján, szerény-csöndesen
Zsákmányára készült asszony-sziveknek.
Páris, dicsőség, harc és szerelem
Lázát hordta mindhármunk ifjusága.
Ifjú fejünk Égnek s csodáknak szegzett,
De Ottokár volt a leghívőbb, legszebb.
S a nők közül szent híreket dobott
Felénk a lyány, kit hívok Margitának.
Ifjú szépségét növelte a tér,
Legenda, pletyka és a furcsa bánat,
Mely kijóskodott a szemeiből
S Erdős Renée-t ütő vers-vágya, vére
S Párisban, hol vágy akkor annyi termett,
Távolról is kincsünk volt ez a gyermek.
Ez a fél-nő és fél-irodalom
Volt az asszony-neműeknek tetője
S Györggyel, ki dzsentris, finom, hallgatag
S Ottokárral együtt reszkettünk tőle
És vártuk akkor a nagy amazont,
Vártuk és féltünk, hogy el talál jönni.
Piktorom, kivel majdnem egy-az voltam,
Margitát vallott, sugton, félig-holtan.
És hányszor átvitáztunk éjeket,
Mert tudtuk, hogy immár hajtja a vágya
És szépsége a szépségek felé,
Az életbe, szerelembe, világba.
S hogy egyikünk sem lesz a kezdete
A kezdetek legeslegszebbikének,
De legalább kinek lesz első nője,
Vigye majd ki boldog virág-esőbe.
Együtt-bódultunk, én, György s Ottokár,
Alkonyati, szörnyű, párisi zajban.
Izgult, főtt Páris, hírek jöttenek:
Kozákéknak legkeletén nagy baj van.
S összekarolt a Nippon-babona,
Japán-rokonság éltette a gőgünk,
Vágyunk, rabságunk, szerelmünk és lázunk.
Vén Földünknek még majd mi magyarázunk.
Ekkor és éppen ekkor jött a hír,
Hogy minden mást szivünkről leszakasszon:
Párisba jött a mi menyasszonyunk,
De ki most már, jaj, igazán menyasszony.
Hogy Margita most már élni akar,
Férj lesz hamar első, nagy stációja.
Csak Ottokár maradt meg tréfás hősnek,
»Fiúk - szólt vígan -, a japánok győztek«.
És föltárultak előttünk csaták
S csaták fölött Margita fehér árnya,
Ahogy bennünket, balga fiukat,
Hí a harcba, magához, haza, várva
S hogy minden bennünk csak: Ő, Margita,
Menyasszonyunk, a csodás ismeretlen,
Ő, akiért minden vágyunk nyilallik:
Hungária, ha blaszfémnak is hallik.
Szeptember 11. és 14. között várják a közönséget
A 11. AVL-Érdi Jazz Fesztiválon fellép mások mellett a Roby Lakatos Gypsy Jazz Band és Emilio, a Clotile Bonner Farkas Quartet, a Judy Niemack Trio és Lakatos Ágnes. Öt magyar trombitás idézi meg Miles Davist, és bemutatnak egy jazz-zenéhez köthető könyvet is.
Tizenegy év után először kap helyet az Érdi Jazz Fesztiválon a free jazz
A rögtönzések és a szabad zenélés jegyében lép színpadra Birta Miki jazzgitáros, Kollmann Gábor szaxofonos és Mogyoró Kornél, aki ütőhangszerekkel gazdagítja a formáció hangzását.
Idén a jazz-zenéhez köthető könyv lesz a Jazz és Irodalom Est témája
Vass Virág író, újságíró Szóló című regényének cselekménye a XX. század elején, Amerikában játszódik. A szerzőhöz az Erkel-díjas Binder Károly csatlakozik, hogy jazztörténeti áttekintést adjon a könyv cselekményének koráról. Az esten a kor zenéje is felhangzik.
Szeptember 12-én Judy Niemack partnere lesz Gyárfás István (gitár) és Csuhaj-Barna Tibor (bőgő), de a vendégművész Lakatos Ágnes jazzénekessel is előad közös produkciót. A műsorban a Nagy Amerikai Daloskönyv legismertebb klasszikusai csendülnek fel.
Fellép a Clotile Bonner Farkas Quartet is
Clotile Bonner, művésznevén Clotile Yana amerikai énekesnő jazzbőgős férjével, Farkas Norberttel egy hónapja érkezett New Orleansból Magyarországra. Erre az alkalomra összeállt zenekarukban két Junior Prima díjas fiatal is szerepel: Egri János Jr. zongorán, Tálas Áron dobokon játszik.
Miles Davis pár hónap múlva ünnepelné 100. születésnapját
Ebből az alkalomból öt kiemelkedő magyar trombitás idézi meg a legendás zenészt. Az est irányítását Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője vállalta. Az oktett tagja Subicz Gábor, Koós-Hutás Áron, Fekete István és Tűzkő Salamon, a kísérő zenekar a MAO ritmusszekciója.
Fotó: Modern Art Orchestra Facebook
A kiemelkedően tehetséges egyetemisták koncertje
Zongorán az Érden élő Horváth Szabolcs mutatkozik be, partnere Fehér Melissza jazzszaxofonos lesz. A kvartett további tagja Papp Tamás bőgős és Éles Máté dobos.
A fesztivál zárásaként Roby Lakatos hegedűművész ad koncertet
A művész Gypsy Jazz Band nevű formációja a magyar zenekultúra egyik különleges színfoltja. Mára a Django Reinhardt által megteremtett jazz manouche műfaj egyik leghitelesebb és legkiemelkedőbb képviselőjévé vált.
Fotó: Roby Lakatos hivatalos
A koncerten bőgőn az Érden élő Flór Noémi kíséri, és fellép Jellinek Emil, művésznevén Emilio is, aki dobosként kezdte pályafutását, majd énekesként is bemutatkozott.
Kiemelt kép: illusztráció/Freepik
