|
|
|
Az új, magyar Sionnak énekét
Kezdem, kit egykor Néked megajánltam,
Hűvös nővérem, lyányos Margita,
Régen és majdnem szerelemre-váltan,
Mikor epedtem nagy-hitetlenül,
Unott asszonyhoz vakul láncozottan,
Furcsa arcom hogy finom nőknek tessék
S gyötört az Élet, e drága betegség.
Fehér éjek szent valamelyikén
Csók-vágyban fáradt ajkam megvonaglott
S mert tán féltetted az ajkaidat,
Kiadtad a szórakozott parancsot
Hosszú énekre (mondjuk, hogy regény),
Milyent (Te mondtad) senki más nem írhat
S én megigértem: lelkem lehiggadván
Megírom sohsem-jöhet péntek napján.
Be soká vártam a jó higgadást
(És akkor a Halált gondoltam ennek),
De, íme, szinte harmincöt, vad év
Szántásain vidám éhek teremnek,
Sorsomat jobban érzem valahogy,
Mint küldöttnek hitt, szép, lírás időkben:
Ma sem hajlok még bölcses duzzogásra
S áldott valómnak ez ős buzogása.
Higgadjon, ki nem Sorstól küldetett,
Jöttét, korát ki nem rántja előre,
Mi két olyan mai ember valánk,
Életük kiknek száz másokért pőre.
Égnek képedt az új magyar Sion,
Mikor törvényit szemeinkbe rázta
S mi indultunk le ál népünkhöz mélán,
Kezet sem fogva a Hegy szakadékán.
A magyar Sion (beszéltük, mi az):
Soha ilyen szép nem volt a magyarság,
Ennyi Isten nem ült még egy Siont,
Ennyi törvény nem volt, hogy meg ne tartsák.
Ennyi zavar, vágy, indulat, zsidó
Nem tombolt soha semmiféle népben
S tán megkimélem hitességtől énünk:
Meg kell íródjék ez a mi regényünk.
A zsidó-bolyt pedig megbolygatom,
De csak kettőnk kedvéért egyelőre,
Nem vagyok gróf, pap, léha vagy zsidó,
Ügyes vagy seftes: hát nem félek tőle.
Lásd fölemelten az én szivemet,
Kiről már régen úgy megfeledkeztél
S emlékezz, hogy a mi regényünk átka
Épp a Sionnak mai furcsasága.
S a mi regényünk bomlott nem-regény,
Majdnem semmi, tehát el kell takarni,
Nem volt benne lakos teljesülés,
Kunyhó, kastély, ágyas lugas, se garni:
Nagyon magyar és nagyon együgyű
Találkozás e terhes Hunniában:
Találkoztunk, mi száz korszakkal ér fel,
Fölvadult szittya s frányás, zsidó némber.
Bűnös, dús, büszke, harcos életem,
Melynek évei kissé kitolódtak,
Most, ormosodó évek ormain
Tűnik csak igazán élnivalónak
S esték, akiknek láza befogott
Két, nyugtalan, zászlós és mohó lelket,
Teljes bővében s ismertén a nőknek
Látszanak végül istenin dicsőknek.
És így szép az, hogy nem találkozunk
S nem tudjuk egymást öt vagy hat év óta,
Nem volt testünkön pesti figyelés
S szüretre érett e gerezdes nóta.
S még jobb volna, ha nem emlékezel
Én rútitó és meghurcolt nevemre.
Grieget játszottad s verseimet mondtad
Hozzá az okosoknak s bolondoknak.
Hallottam, hogy furcsultak napjaid,
Kiknek mámorát hűn senki sem issza,
Tudom, hogy útjaid zeg-zugosak
S csak hiuságból nézel néha vissza
S nem tudom, hogy még gondolsz-e reám
(Már lemondtam a kényeztetésekről)
S a Nő (magunk közt) úgyis annyit ér fel,
Amennyit hozzá férfi-hajlam képzel.
Valószinű, hogy írónő leszel
E torzitottan szép, magyar regényben
S minden másképpen kicserélve jön,
Amit éltünk, éltetek és én éltem
S én nem tudom, hogy micsoda leszek:
Késett megvetőd vagy rajongó párod.
Egy bizonyos, hogy nem leszek az útban
S hogy ki vagyok, azt úgyis sohse tudtam.
És nem is fontos, sőt hűbeleség
Mi regényünknek sora, módja, rendje:
Valakinek későn visszaköszön
A rövidlátó, szegény Ady Endre
S valakiért, ím, ezt a gőg-lirát
Sekély mesével, önmagát titkolva,
Csak úgy és akkor, ingyen fölcseréli,
Mikor életét nem írja, ha éli.
Keresgéltél-e sokat, Margita?
Én nagyon és dühösen úgy akartam,
Hogy feküdjek végre megenyhitő,
Szívó, fehér, bús, szép, de puha karban.
Az enyémnek kék és nagy a szeme,
Tizenhatot futtattam el miatta.
Te vagy a hozzám-hangolt zsidó vétség
S érted úgy szólok, bárgyuk is megértsék.
Tehát elküldöm e versezetet
Neked, akit csak egy éjen kivántam
S aki mégis tartós és nagyszerű,
Mindig úton, kinézten és kihánytan
S ha jó lesz, akkor Neked köszönöm
S fordítottan Te kapsz majd szemrehányást,
Mert hogy tartom magam egy csöppet nőnek,
Maradjak meg íly igazságtevőnek.
Szép lesz ez a mi nem-történetünk
Minden bogaként a magyar Sionnak,
Hol annyi már a józan, praktikus:
Hatványoznak, gyököznek, ám kivonnak.
Jöjjön hát gyorsan mi két életünk,
Mely nem tudott soha eggyé fonódni.
Cimbalom-tus és most figyelni tessék:
Következik a következetesség.
Félmilliárd forint keretösszegű vallásos könnyűzenei pályázat indul útjára Katalin napján, november 25-én.
Ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnepen mondott köszöntőjében jelentette be.
- A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával szövetkezve elindítanak egy vallásos könnyűzenei pályázatot, 500 millió forintos keretösszeggel - emelte ki Závogyán Magdolna az Eiffel Műhelyházban tartott eseményen.
A vallásos könnyűzenei támogatás lehetőséget ad rendezvényeket szervezésére, kistelepüléseken megvalósuló fellépésekre, hangszerek vásárlására vagy orgonafelújításra.
A pályázati lehetőség egy hónapig áll rendelkezésre, azért, hogy január végéig a pályázatokat elbírálhassák, és februárban már megkössék a szerződéseket.
2012-ben lehetőség nyílt arra, hogy 5 éven keresztül 31 ezer kulturális közfoglalkoztatottat foglalkoztassanak, akik több mint 2600 településen dolgoztak.
Ezen a kulturális közfoglalkoztatáson belül már számos embert be tudtak kapcsolni olyan kulturális programokba, amely a települések közösségeinek az életét erősítette, a hitéletet, az egyházi közösségek megerősítését szolgálták - hívta fel a figyelmet.
2015-2016-ban központi támogatásoknak köszönhetően elindult a Csoóri Sándor Program, 5 milliárd forinttal, amelyhez már nagyon sok egyházi közösség kapcsolódott.
A 2020-22-ben útjára indult Szakkör programot, illetve a Tehetségpaletta Programot, amelynek keretében az elmúlt évben több mint 1200 közösség és 9500 résztvevő mutatta meg tudását, művészetét az anyaországban, valamint a Felvidéken, Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján.
Egyre több vallásos és egyházi könnyűzenei szervezet kapcsolódott a programhoz
Magyarország kormánya 600 millió forinttal támogatja a programot, amely jövőre is meghirdetésre kerül.
Az elmúlt 15 évnek az egyik koronája a Petőfi Kulturális Program. A Kárpát-medence egyre több vallási könnyűzenei egyházi közössége megjelenik ebben a programban, amelyhez 5 milliárd forint áll rendelkezésre.
- Hat éve van módunk támogatni a dicsőítés misszióját, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe és felelőssége és feladata - hnagsúlyozta
- 3660 produkciót, együttest, programot tudtunk az elmúlt hat évben támogatni, ez nagyságrendileg 3 milliárd forintot jelent. Még ennél is jóval nagyobb dolog az, hogy az elmúlt években bárhová is mentünk a Kárpát-medencében, azt tapasztaltuk, hogy ez a támogatás beérett, sokan látják a jelentőségét - fűzte hozzá Soltész Miklós.
Ezért is gondoltuk azt, hogy mindezt folytatni kell, a jövőben is támogatni kell a dicsőítő együtteseket abban, hogy az embereknek örömöt szerezhessenek. A felekezetközi esemény a magyar vallásos gitáros zene, a templomokban, imaházakban rendszeres szolgálatot ellátó zenekarok és zenészek ünnepe volt - fogalmazott az államtitkár.
Közel 30 hazai és határon túli együttes vett rész az Egyházi Könnyűzenei Ünnepen
A gálakoncert előtt kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a dicsőítésről és arról, hogy milyen szerepet játszik a szakmai felelősség, minőség a szolgálatban.
A Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnep Magyarország Kormánya és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Felső-krisztinavárosi Gitáros Együttes és a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia szervezésében valósult meg.
Kiemelt kép: Budapest, 2025. november 8. A Golgota Gospel Kórus előadása a II. Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnep gálaestjén az Eiffel Műhelyházban 2025. november 8-án. MTI/Kocsis Zoltán
