|
|
|
|
|
/Tibbah/
Ez itt az original nyugat MO, győri szó
Bloose Bro, dirty beats, dirty cash, dirty flow,
Kibaszom azokat, kik jönnek rám kamra, mo
Ha lángol a mic-om, leég a 36 kamra, bro
Nem tudja senki, hátamon mennyi szart cipelek
Nem az a faszi vagyok, ki mindent kiteszek
A zeném pénzt hoz, az üzleteim ilyenek,
Ti meg faszt szoptok érte, mint a Kardashienek,
Egyenes beszéd, ez nem tudálékos mantra
Akinek nem tetszik, elkulloghat a faszba
Amit ti hoztok, attól nem kerülök transzba, itt
Minden kurva punchline lyukat ver a falba
Tesa, ez nehézsúly, mint egy Chevy Blazer
Tűpontos a rím, vágod, ez ipari lézer
Dübörög a rapszar, nappal és éjjel
Mindenki vágja, Tibbah kibaszott player
/Siska Finuccsi/
Adom a port, te adod a lét
Adom a dalt, amiben én elhozom a trét
Adom a szót, adod a rajt, de hozom a poklot
Még mindig a businessben viszem a boltot
Szedd a lábad, mert úgy jövök, mint a cunami
Ha árad, itt a víz az úr, csak élvezd, mint a Punnany
Massif, ha masszívan szív a crew
Bolond vagyok gyerek, mint O.D.B., meg a Brooklyn Zoo
Reppelj, hogy leessen az állam
Vagy legyintek rád kis köcsög, és megtörlöm a vállam
Ólomba mártott sorokból nem fogy ki a táram
Stabilan áll a bástya, én így védem a váram
Egy liter taurin az adagom
A reggeli cigi mellé, te meg kiszopod a faszom
Kerülök minden kurva giccset
Megröptetlek a füsttel, elpöcköllek, mint a csikket
/Ganxsta Döglégy Zolee/
Még az apátok faszában voltatok kis pajtások
Mikor Zoli bátyátok rockról rap-re váltott
És csúcspicsák seggéről már sávokat rántott
Lehet, hogy a backstage-ben bent volt nálunk anyátok
A rapkeresztapátok az még mindig én vagyok
Az égből zuhantam le, mint egy 747-es
Az 187-es gringó,
Még mindig utánunk hugyozik az összes ringyó
Nem az vagyok, aki ok nélkül oltogat
Csak nem kéne összekeverni a fontos dolgokat
Mert nem mindegy, hogy mindenkit megkúrsz egy háremben
Vagy téged basznak seggbe baszod a kafferek a Harlemben
Én old school-abb vagyok, mint egy tigris tank
De elszánt, mindent felszánt
Én nem mondok már semmi újat, de nem is kell
Amit az asztalra letettem, az helyettem énekel
/Bio9023/
Itt a bula rázza, nálam a mulatáska
Pár vén kecske ellen millió sáska
Nem én mondok nagyot, csak ti vagytok másba
Ha befigyel egy mázsa a kibaszott garázsba
Nem kell nekem Ibiza, így marad a balcsi
Itt Woltot szállít ki a Galambos Lajcsi
Nem válok sztárrá, hagyom legyetek már ti
De eljutok a MIC-ig, mint a palánkig Barkley
Nem kell a kosztüm, csak a lét ide hozni
Nőzni meg nózi, mint a Bill Cosby
Tréninglecke, ami a fületek edzi
Nagy geci leszek és nem a nagy Getsby
Mindenhol gangek, meg érdekek spanból
Igyál a farkamból, majd a muterod standol
Akció közben meg mindenki laggol
Hogyan lesz ez a nép így szabad a rabból
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
