Megint ott vagyok elverten,
Túl a nagy, családi kerten,
A mindszenti temetőben,
Gondolatban s balogul:
Megint nincs semminek célja
És ezernyi kétség-héja
Megint a szivemre hull.
Itt, szívemre, éhes csőrrel,
Húsevővel, vérevővel,
Héja-csapatok lecsaptak
S már sikoltni sem tudok.
Élve, tépetten és fázván,
Nagy-rohanva és paráznán
Most már futni sem futok.
Ott a tőben és kútfőben,
A mindszenti temetőben,
Ott vagyok Párist-loholva,
Veszekedetten megint,
Veszekedetten, elverten,
Túl a nagy, családi kerten,
Végleg, fáradtan, megint.
Azahriah újra történelmet írt: tripla teltházas MVM Dome-os koncertjének első, majd második estéjén is megjelentetett egy-egy nagylemezt.
A napokban megjelent skatulya II-t az Aziverzum követi, sokkal hamarabb, mint ahogy azt bárki is várta. Az énekes-dalszerző tavalyi év sikerei után rövid szünetet tartott, de most kárpótolja a rajongókat - jobban, mint valaha.
Az eddigi két este során több tízezer rajongó lehetett tanúja annak, ahogy a magyar könnyűzene történetébe újabb, aranybetűkkel írt sor kerül.
Miközben az énekes a három nap alatt több mint 45 000 ember előtt játszik, nem egy, de két új albummal is meglepte a közönséget.
A tripla teltházas Dome és a két, frissen kiadott lemez egyaránt jelzi: Azahriah nemcsak közönségében, de alkotói lendületében is csúcson van. Az Aziverzum szövegvilágában személyes vallomásokba, társadalmi kritikába és némi belső vívódásba is belemélyed.