|
|
|
| Előadó: | Csaknekedkislány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csepella Olivér |
|
Szabó Gergely Dorozsmai Gergő Konsiczk Dávid Francuz Ádám |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ezek azok az idők, a nagy napok.
Kedves Fishing, hol kezdjem?
Én fura alak vagyok,
érzem és mindig éreztem.
A buszon, a boltban, a menzán a sorban,
csak itt nem. Így valahol van
hely, ahová passzolok,
és na, azért ez klassz dolog. Hát
ezek azok az idők, a nagy napok
itthon a kis népemben!
Otthon a buszon abba kapaszkodok,
hogy majd együtt éneklem
a dalokat veletek, és lágy gitárok
és dühös szaxik, és ott betyárok,
itt rühös foxik, és mit
találok még?
A tó hűt! A bor fűt!
Csak Orfűt láthatnám végre!
Egész évben arra vártam,
hogy újra lássam,
mert a Nagyrét minden
népe az én népem!
Ezek azok az idők, a nagy napok.
Felszakad megint az ének!
Meghatódtam, rajtakaptatok,
mert az évek és a gének
így nem tapaszthatnak soha,
embert össze, mint a belsejének
az a pár közös nagy sora, hogy a
„vaspor meg naspolya”.
A tó hűt! A bor fűt!
Csak Orfűt láthatnám végre!
Egész évben arra vártam,
hogy újra lássam,
mert a Nagyrét minden
népe az én népem!
Az én népem
olyan szépen énekel, de csitt,
Beck Zoli most megáll kicsit
a fényben,
és akkora jelentőséggel szív a cigarettába,
hogy érzem,
már illan is a várt pillanat, akár
a sóhajából a füst kiszáll éppen,
hogy „Oh, fishing!”
A tó hűt! A bor fűt!
Csak Orfűt láthatnám végre!
Egész évben arra vártam,
hogy újra lássam,
mert a Nagyrét minden
népe az én népem!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
