|
|
|
Bibor-palástban jött Keletről
A rímek ősi hajnalán.
Jött boros kedvvel, paripásan,
Zeneszerszámmal, dalosan
És mellém ült le ős Kaján.
Duhaj legény, fülembe nótáz,
Iszunk, iszunk s én hallgatom.
Piros hajnalok hosszú sorban
Suhannak el és részegen
Kopognak be az ablakon.
Szent Kelet vesztett boldogsága,
Ez a gyalázatos jelen
És a kicifrált köd-jövendő
Táncol egy boros asztalon
S ős Kaján birkózik velem.
Én rossz zsakettben bóbiskálok,
Az ős Kaján vállán bibor.
Feszület, két gyertya, komorság.
Nagy torna ez, bús, végtelen
S az asztalon ömlik a bor.
Ó-Babilon ideje óta
Az ős Kaján harcol velem.
Ott járhatott egy céda ősöm
S nekem azóta cimborám,
Apám, császárom, istenem.
Korhely Apolló, gúnyos arcú,
Palástja csusszan, lova vár,
De áll a bál és zúg a torna.
Bujdosik, egyre bujdosik
Véres asztalon a pohár.
»Nagyságos úr, kegyes pajtásom,
Bocsáss már, nehéz a fejem.
Sok volt, sok volt immár a jóból,
Sok volt a bűn, az éj, a vágy,
Apám, sok volt a szerelem.«
Nyögve kinálom törött lantom,
Törött szivem, de ő kacag.
Robogva jár, kel, fut az Élet
Énekes, véres és boros,
Szent korcsma-ablakunk alatt.
»Uram, kelj mással viadalra,
Nekem az öröm nem öröm,
Fejfájás a mámor s a hírnév.
Cudar álmokban elkopott
A büszke oroszlán-köröm.«
»Uram, az én rögöm magyar rög,
Meddő, kisajtolt. Mit akar
A te nagy mámor-biztatásod?
Mit ér bor- és vér-áldomás?
Mit ér az ember, ha magyar?«
»Uram, én szegény, kósza szolga,
Elhasznált, nagy bolond vagyok.
Miért igyak most már rogyásig?
Pénzem nincs, hitem elinalt,
Erőm elfogyott, meghalok.«
»Uram, van egy anyám: szent asszony.
Van egy Lédám: áldott legyen.
Van egy pár álom-villanásom,
Egy-két hivem. S lelkem alatt
Egy nagy mocsár: a förtelem.«
»Volna talán egy-két nótám is,
Egy-két buja, új, nagy dalom,
De, íme, el akarok esni
Asztal alatt, mámor alatt
Ezen az ős viadalon.«
»Uram, bocsásd el bús szolgádat,
Nincs semmi már, csak: a Bizony,
Az ős Bizony, a biztos romlás.
Ne igézz, ne bánts, ne itass.
Uram, én többet nem iszom.«
»Van csömöröm, nagy irtózásom
S egy beteg, fonnyadt derekam.
Utolszor meghajlok előtted,
Földhöz vágom a poharam.
Uram, én megadom magam.«
S már látom, mint kap paripára,
Vállamra üt, nagyot nevet
S viszik tovább a táltosával
Pogány dalok, víg hajnalok,
Boszorkányos, forró szelek.
Száll Keletről tovább Nyugatra,
Új, pogány tornákra szalad
S én feszülettel, tört pohárral,
Hült testtel, dermedt-vidoran
Elnyúlok az asztal alatt.
Tavaly 40 éve jelent meg a W.A.S.P. legelső albuma, az idén is tartó „Album ONE Alive!” turné pedig ezt az évfordulót ünnepli. A ma már klasszikus metal albumnak a tiszteletére a W.A.S.P. 40 év után először az elejétől a végéig, teljes egészében eljátssza a lemezt a koncerteken. A budapesti fellépésre október 27-én, a Barba Negrában kerül sor.
- Ez egy igazán dühös lemez volt, amelyet egy dühös zenekar készített. Egy olyan lemez, amely nemcsak a tagok hozzáállását tükrözte, hanem a kor szellemét is - mesélte a zenekar énekese, Blackie Lawless a legelső W.A.S.P. albumról.
.jpeg)
Lawless és társai felejthetetlen látványosságot ígérnek
Fotó: W.A.S.P./Livesounds
A W.A.S.P. címen megjelent album a ’80-as évek metal színterének központi darabjává vált, és mindmáig az egyik legjobb metal debütalbumként tartják számon. Ezen szerepelt az I Wanna Be Somebody is.
Mike Duda basszusgitáros és Doug Blair szólógitáros mellett – akik 29, illetve 26 éve tagjai a zenekarnak – a W.A.S.P.-hoz a legendás dobos, Aquiles Priester is csatlakozik a koncerteken.
Lawless és társai felejthetetlen látványosságot ígérnek, megidézve a W.A.S.P. színes történelmének nyitófejezetét, még egyszer - utoljára - előadva ezt az albumot.
Fotók: W.A.S.P./Livesounds
