Ez itt a láp világa. Szürke,
Silány, szegény világ. Megülte
Az örök köd, mely egyre rémít.
A láplakók közt várom én itt
Az én szép, fényes reggelem,
Bús esti köd rémít s borul rám,
De az a reggel megjelen.
Rémek között, gomolygó ködben
Elszürkül minden itt a lápon,
A lelkem villan néha-néha,
Szikráit a rémekre hányom
S hogy el ne izzék, hogy legyen:
A szürkeségből néha-néha
Kidugom büszke, nagy fejem.
Vagyok fény-ember ködbe bújva,
Vagyok veszteglő akarat,
Vagyok a láplakók csodája,
Ki fényre termett s itt marad
Ködomlasztó reggelre várva,
Várván, jön-e a virradat.
Az lesz virradat. Csoda-reggel.
Vulkánhegyek nőnek a lápon,
Jön a sugár egész sereggel,
Végigcikázik a világon,
Lángoszlop lesz, mi most ködös rém,
Lángfolyó lesz a szenny, salak
S a veszteglő bús akaratból
Lesz diadalmas akarat.
Talán vulkánhegyekre lépek
Vérvörös, büszke lobogóval
És torlaszok fölött süvöltök
Rombolni hívó bomba-szóval,
A bűntengert szabaditom föl,
Hogy kiszakítson nádat, tölgyet,
Hogy végtől-végig hömpölyögjön,
Hogy megtisztítsa jól a földet,
Hogy tobzódjék a rég veszteglő,
A gátra szomjas akarat.
De lehet, hogy a vulkánhegyre
Fölnevet hozzám egy alak.
Arany-vörös hajtenger födje,
Fehér hab legyen melle, válla,
Gyilkos szemű, forrón lehellő
Legyen majd ez az ördög lánya
S én elhajítom lobogómat,
Rohanok, bukom őelébe,
Égetni vágyva, lángban égve,
Százszorozva duzzad föl bennem
A láp lenyűgözött hatalma:
Ráomlom gyilkos szerelemmel,
Beföd az arany-vörös tenger
S én elmerülök ölve, halva.
Mindenki érezte már úgy, hogy valaki vagy valami csak súlyként nehezedik rá: lehetnek ezek traumák, emlékek vagy konkrét személyek, annyi biztos, hogy nagyon fárasztó cipelni őket. Van azonban olyasmi, amit ilyenkor mind megtehetünk, és erről szól Paulina legújabb dala is.
A Dunába hajítom a felszabadító elengedés himnusza is lehetne
„Mit is hajítok a Dunába a dal szerint? Minden olyat,
ami felesleges, ami rossz hatással van rám, ami már mérgez vagy egyszerűen negatív az életemben. Biztosan mindenki ismeri az érzést, amikor azt kívánná, csak vigye el a víz a rosszat az életéből
Én hiszek benne, hogy erre van lehetőség, nem kell ahhoz ragaszkodni, ami nem tesz jót nekünk” – mondta Paulina.
Nem kell ahhoz ragaszkodni, ami nem tesz jót nekünk
A Dunába hajítom klipje jól tükrözi a dal hangulatát. „A producerünk, Vári Gábor hobbiból elkezdett kamerázni, és jelezte, hogy felvenné a stúdiózásunkat, ha nem baj. Mondtam neki, hogy olyannyira nem, hogy akár klipet is csinálhat, ha van kedve. Hatalmas mázli, hogy vele dolgozhatunk, a felvételeken tényleg azt lehet viszontlátni, ahogy a dal végleges verziója születik a stúdióban. Emellett szerveztünk egy eseményt a Duna-partra, ahova szerencsére sokan el tudtak jönni.
Adtunk ott egy kis akusztikus koncertet a csodás közönségünknek, és ennek részletei is belekerültek a klipbe. A videó szerintem magáért beszél, nagyon jól átadja a hangulatot”
– mesélte Paulina.
Paulina nem áll le: már készülőben van a következő dal
Az új szerzemény szeptemberben jelenik meg, és hamarosan hallhat a közönség egy izgalmas együttműködést is a Kowalsky meg a Vegával. Addig is ezerrel pörög a nyár, Paulina és zenekara többször megfordul majd Erdélyben és Balaton környékén is, így érdemes résen lenni, ha élőben is szeretnénk velük egy jól bulizni.
Fotók: Paulina