Előadó: | Alvin és a mókusok |
---|---|
Album: | Haljunk bele együtt |
Megjelenés: | 2024 |
Hossz: | 4:35 |
Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) |
Pásztor István (Alvin) |
|
Kiadó: | Alvin Records |
Stílus: | Punk, Punk-Rock |
Címkék: | Keressük! |
verse:
Az igaz mesehős félelmetes erős
jöhet vírus vagy háború nem ilyedős
makulátlan ha kell tudatos felelős
az a mindig épségben pofára esős
röptében kapja el a nyilat a golyót
mászik zord hegyeket átússza a folyót
és még így is a hátába mártod a kést
kitárom a karom és látod a rést
ott a borda között rejtve van de dobog
és te nem becsülöd a vadaknak dobod
hát csak ússz egyedül néha integetek
inkább szánom ha fáj és ritkán nevetek,
mindig hallom hogy persze mert könnyű nekem,
gyere próbáld én nézlek és chipset eszem,
ha kiugrik a vállam nem számít majd helyre teszem.
refrén:
Lemondtam régen az emberekről,
az ostobákról, a küzdelemről,
sötét napokról,a mély veremről,
és ha kihült minden,rólad, rólunk és a szerelmedről...
Verse:
Biztos megver az Isten lakolni fogok,
mert enyém a világ és körülöttem forog
mert az embernek kell bekövetni szivét
héha számolni százig tűrni a hülyét
és megóvni ha rág az a húsbamaró
hogyha rántana vissza sok jóakaró
mert ha ennyi az ára nem kell az öröm
és ha senki nem mer te csak fogd a söröm
mert hiába nyomor mégis jobb szabadon
más meg nyalja nem érti én miért harapom
csak mérlegre teszem és ha húz kidobom
ez az én életem és most élni fogom
nem kell tervezni mindig ha most akarom
mert ha kell simogass és ha kell vakarom
ne irányítson többé engem semmilyen hatalom
refrén:
Lemondtam régen az emberekről,
az ostobákról, a küzdelemről,
sötét napokról,a mély veremről,
és ha kihült minden, szerelmedről...
lemásztam végre, a nagy keresztről,
lemostam a mocskot és a vért kezemről,
lemondtam régen, az emberekről
és ha kihült minden,rólad, rólunk és a szerelmedről.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana