|
|
|
|
|
A szerencse forgandó, néha lenéz a porba
Mindenkinek másképpen nehéz a sorsa
Napról napra él sok mihaszna a betonról
Beledöglesz vagy kibasznak a melóból
Előrevisz a törtetés, mert a konklúzió
Hogy segget kell nyalni, ilyen a korrupció
Már senki se lát át az érdekerkölcsön
Az életünk is csak egy érdekes kölcsön
Mit számít a nyakunkba még egy hitel
Alacsony elvárások, de magas életvitel
Több papír, több para, o, atya isten
Meséld be annak, akinek egy vasa sincsen
Nagyba vagyunk, megy az upload a netre
Közbe meg csörög a sok apró a zsebbe
Fenntartunk egy látszatot feszülten
Amit szorítunk, szétporlad a kezünkben
[Refrén]
Mindig többre vágyunk, mindig többet kérünk
Úgy elhisszük, hogy még mi is többet érünk
Ha nincsen semmink, akkor rögtön végünk
Lehet, hogy nyerünk, de szenvedés a bérünk
Mindig többre vágyunk, mindig többet kérünk
Úgy elhisszük, hogy még mi is többet érünk
Ha nincsen semmink, akkor rögtön végünk
Lehet, hogy nyerünk, de szenvedés a bérünk
Mindenki mindent akar, már minden kevés
Küzdeni kell, nem elég a semmittevés
Vezet a kapzsiság, soha nem ér véget
A könnyű pénz okozza a legtöbb nehézséget
Sokat a cement szül meg, malter és sóder
Keménykötésű mind, faszfej és sóher
A mohóság szerint csak egy elvet élnek
Az őrütek a tudatuk mélyén elvetélnek
Legyünk mások, az majd talán megvéd
Mindenki a hátán viszi a saját terhét
Valakinek könnyebb, valaki beleszakad
De a kitartás etet bennünk fenevadat
Az összes vetélytársunk belső tetem
Önmagunk ellen végzünk első helyen
Győztesek vannak, vesztesek nélkül
Hidd el, és a játékot megnyered végül
[Refrén]
Mindig többre vágyunk, mindig többet kérünk
Úgy elhisszük, hogy még mi is többet érünk
Ha nincsen semmink, akkor rögtön végünk
Lehet, hogy nyerünk, de szenvedés a bérünk
Mindig többre vágyunk, mindig többet kérünk
Úgy elhisszük, hogy még mi is többet érünk
Ha nincsen semmink, akkor rögtön végünk
Lehet, hogy nyerünk, de szenvedés a bérünk
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
