|
|
|
A szorványos jövő mindig előttem lebeg
Mégsem látni olyan sokszor a felhőtlen eget
A homályos múltra mindenki visszagondol
Nagy volt a szélcsend, most egy vihar tombol
Van, hogy a legfényesebb nap sötétbe borul
Egy esély, de a sörét a puska csövébe szorul
Csak harag vesz körbe, mégis vidám olykor
Hiszen az összes lehetőség villámot szór
Darabokra esik szét rengeteg megtört élet
Ahogy a lépteim kísérik a mennydörgések
Úgyis a zivatar mossa el a könnycseppeket
Viszont minden zápor után bölcsebb leszek
[Refrén]
Amikor beborul, a napfény kitart-e még
A ködben nehéz látni, ki mart belém
Már nem félek attól, hogy mi tart felém
Mert a sötétben is látom a vihar szemét
Amikor beborul, a napfény kitart-e még
A ködben nehéz látni, ki mart belém
Már nem félek attól, hogy mi tart felém
Mert a sötétben is látom a vihar szemét
Véráztatta földben virágzik a példaadás
Úgyhogy már jöhet bármekkora égszakadás
Mindent belep a víz, belefullad, aki erőtlen
Ezért muszáj megtanulni táncolni az esőben
Iszom a szavakat, ha más ócsárol egyszer
Gyere, nézd, hogyan lesz a tócsából tenger
Olyan pusztulás jön, amit senki sem lát
Az áradast nem fogja meg semmilyen gát
Sokan álmodoznak, hogy a gondoknak vége
Néhányan fel is kelnek, és dologznak érte
Mindenki a mélybe merül magát kutatva
Egyedül csak én állhatok a saját utamba
[Refrén]
Amikor beborul, a napfény kitart-e még
A ködben nehéz látni, ki mart belém
Már nem félek attól, hogy mi tart felém
Mert a sötétben is látom a vihar szemét
Amikor beborul, a napfény kitart-e még
A ködben nehéz látni, ki mart belém
Már nem félek attól, hogy mi tart felém
Mert a sötétben is látom a vihar szemét
Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul
